Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

Steuer Gyula Érdekes Újság, 1913 „Az alapító atya nem volt ismeretlen a budapesti kávés társadalomban. " Marcell idő előtti visszavonulásához. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy minden addigi „kávés" kapcsolatát megszakította volna, hiszen továbbra is fennmaradt közte és az Ipartestület között az érintkezés. Marcell kiválását követően nyomban megszűnt a közkereseti társaság. Lóránd egyedüli tulajdonosként 1934. március 21én az egyéni cégek jegyzékébe vezetteti át (vissza) a kávéházat.' (Amikor Lóránd 1934-ben átvette a kávéházat, többek között 4 főpincért, 3 felírót, 16 felszolgálót, 2 trafikost, 4 tanoncot, összesen 44 személyt foglalkoztatott.) Nem sokkal később azonban, 1937. március 11-én már törlik is a bejegyzést, hiszen időközben, 1936. december 30-án megalakult az Abbázia Kávéház Rt.'

8 A még megválaszolandó kérdések közé tartozik, hogy a tőkebevitelen kívül mi indokolta a részvénytársasági forma felvételét. Az alapító okirat kimondta, hogy az Abbázia Kávéház Rt. célja: „A »Steuer Gyula Abbázia Kávéház« bejegyzett kávéházi üzlet és üzemnek Steuer Lóránd budapesti lakos egyedüli tulajdonostól való átvétele és folytatása." A jogi formaságok, így bizonyos alaki pontatlanságok kijavítása után a Budapesti Királyi Törvényszék mint cégbíróság 1937. január 21-én elrendelte, hogy az újonnan alakult részvénytársaságot a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe bevezessék. A részvénytársasággá történő átala16. BFLIX. 233/b Budapesti Kávés Ipartestület, 328/931, továbbá 1441/934 17. BFL VII. 2/e Kereskedelmi egyéni cégek jegyzéke 53. kötet 49. lap, cg 9338/19. is Uo. cg 9338/21.