Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

Gyula tagtársként vette maga mellé fiát, jóllehet Marcell jogosítványait csak bizonyos korlátozásokkal gyakorolhatta, hiszen a cég képviseletére és jegyzésére csak édesapjával együttesen nyílott lehetősége. Steuer Gyula halála után, 1913 nyarán özvegye - második felesége -, született Hoffmann Henriette cégvezetői minőségben kapcsolódott be a családi vállalkozás12 ba. Egyidejűleg Marcell együttes cégvezetői jogát is bejegyezték, illetve megerősítették. Steuer Gyula özvegye azonban 1920-ban elhunyt, és itt álljunk meg egy pillanatra. Steuer Gyulának két házassága volt. Első feleségétől, Hoffmann Karolinától hat fiú- és három leánygyermeke született, míg a második házasságából három fiúgyermek származott. 1920-ban tehát tizenkét utód között kellett megosztani az örök13 séget, így - többek között - a kávéházat. A hagyatéki eljárás eredményeként a második házasságból származó legidősebb fiúgyermek, Lóránd (1888-1951) került be a céget addig is vezető Marcell mellé.

14 A cégbíróság 1922. augusztus 17-én tagtárskéntjegyezte be az ifjabb testvért. Ennek értelmében együttesen jegyezték és képviselték a „Steuer Gyula cég"-et. 1924 folyamán a társtulajdonosok megváltoztatják az elnevezését, s ettől fogva „Steuer Gyula Abbázia Kávéház" néven jegyzik cégüket. Egy évtizedig nem történik érdemleges változás a cégtörténetben, mígnem Marcell 1934-ben, huszonöt év után bejelenti 12. Lásd uo. 106255. szám alatt. 1913. június 27. 13 lásd a 37/1921. hagy. számú hagyatéki tárgyalás kivonatos jegyzőkönyvét. Bfl VII. 2/e. cg. 9338.2277 doboz 14. Míg Marcell a nácizmus, addig Lóránd a kitelepítés áldozata lett. és bejegyezteti kiválását. Marcell azonban nemcsak a cégtől vált meg, hanem lemondott hosszú éveken át betöltött társadalmi funkcióiról is. Édesapjával szemben Marcell vállalt szakmai-közéleti szereplést, hiszen már az 1910-es években tagja volt a Budapesti Kávés Ipartársulat választmányának, a későbbiekben pedig ugyanezen Ipartestületnek és Ipartársulatnak egyik alelnöki tisztét is betöltötte.

15 Steuer Marcell a kávéházi ipart érintő szakkérdésekben egyúttal elismert tekintélynek számított. Egyike volt az elsőknek, akik a sajtóban az ún. revier-rendszer - azaz, hogy a számolást is a kávéházi felszolgáló pincér kapja feladatul - magyarországi bevezetését szorgalmazták. Ugyancsak Marcell volt Magyarországon az első, aki a „café-restaurant" műfaját meghonosította. (Egyetlen metszésponton találkozott apa és fia „közéleti" szerepvállalása, ugyanis 1910-től Marcell is tagja volt a „Deák Ferencz a Testvériséghez" szabadkőműves páholynak.) Steuer Marcell visszavonulásának okát pontosan nem tudjuk, csak sejtjük. Az ipartestület archívumában fennmaradt néhány levél, amelyeket Steuer Marcell és az ipartestület elnöke, Mészáros Győző váltott egymással. Ebből kiderül, hogy egy kudarcot vallott vállalkozás - a Neptun rt. - miatt 1934-35 folyamán megromlott a viszony Marcell és az ipartestület vezetősége között. Gyanítjuk, a sikertelen gazdasági vállalkozásnak alapos köze lehetett Steuer is. Lásd pl. A Budapesti Kávés Ipartársulat választmányának jelentése az 1911. évi működésérők. kiadványt (Budapest, 1912. (37). p.), vagy a Magyar Kávésipari Évkönyv VIII. évfolyamát (Budapest, 1933. 24. p.)