Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - FORRAI JUDIT Kávéházak és kéjnők

bejegyzést önkéntessé tette, ám a titkos kéjnők üldözésre, büntetésre számíthattak. Szélesedett a kínálat, amelyet nyilván a megfelelő kereslet hozott létre. A rendelet annak beismerése volt, hogy a prostitúció bordélyba szorításával a kísérlet kudarcot vallott: a prostitúció integráns része a szórakoztatóipar és a vendéglátóipar egész működésének. A kezdeti kocsmai és kávémérésekben űzött kéjelgést követően a 19. század utolsó negyedében a bordélyon kívül több változata alakult ki a kéjiparnak, amely épp a rejtett prostitúció kedvező lehetőségei okán épült be szervesen a szórakoztatóiparba. A műsoros szórakozóhelyeknek fő célja, hogy segítségükkel a szexuális ösztönt, vágyat gerjeszszék. A választék a következő volt. Női kiszolgálókkal működő kocsmák, ún. lebujok. Ezeken a helyeken csak főkapitányi engedéllyel dolgozhattak a nők „... olykora pincében levőfüstös mulatóhelyek, ahol a nők megfelelő » munkaruhában « ... kuplédalokat énekelnek... " Női szalonzenekar 1907 körül Szántó András gyűjteménye