Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - FORRAI JUDIT Kávéházak és kéjnők
reggel 5-től este 8 óráig-az 1884-es iparengedély 10. paragrafusa szerint - mint kávéházi kiszolgálók. Előírt ruházatuk: egyszerű és sötét színű, uszály nélküli és természetesen zárt nyakú ruha. A pénztárosnők vagy kasszírnők nem mulathattak a vendégekkel. Tisztes viselkedésükért a tulajdonos volt a felelős. Az üzlet szempontja szerint pedig a pincérnők feladata közé tartozott, hogy fokozott alkoholfogyasztásra buzdítsák a férfivendégeket. Jellemző ezekre a lebujokra a lefüggönyözött ablak, valamint a színes, tarka lámpák, melyek kívülről már messziről felismerhetők, belül viszont kicsit misztikus hangulatot árasztanak. A rendelettől függetlenül természetesen a pincérlányok együtt ittak a vendégekkel, zongora vagy citera kíséretéit vei . Bodegák-luxus üzletek, melyekben étel s ital kapható. Függöny található a helységben, mely elválasztja az élelmiszereket a hátsó traktusban működő szeparéktól. A tulajdonos 2-3 leányt alkalmaz a bodegában, akik az éjszakai kiszolgálást végzik. Bálhelyiségek és tánctermek, orfeumok, melyek abban különböznek az előzőektől, hogy valamivel szívonalasabb műsorral kívánják a publikumot szórakoztatni . Női zenekarok is megtalálhatók ezekben az elegáns éjszakai mulatókban. Az orfeumokban eleinte német szövegű műsort adtak 6 , csak később, az 1870-80-as években lettek magyar nyelvűvé az előadások'. 4. Bloch Iván: Korunk nemi élete. Budapest, 1907.312-317. p. 5. Courir, 1884. április 13. 3. p. 4. Víg Gyula: A régi pesti varietékről. Budapest, 1930.18. p. i Lenkei Henrik: A mulató Budapest. Budapest, 1896. A szeparék a zavartalan együttlétet szolgálták. Pansiók, privát hotelek, garni szállók, ahol hónapokra, hetekre, napokra és órákra adnak ki szobát. Tulajdonosaik általában nők. Vagy egész házak, vagy emeletek, vagy csak lakások, amelyek lehetőséget, helyet biztosítottak a különböző fizetési kategóriákban a kéjelgés lebonyolítására. A szállodák és a fürdők is kiválóan alkalmasak arra, hogy a „pénzen vett szerelmet" , az üzletet realizálják. A fürdőszállók, mint például a Lukács-fürdő, kiváló helynek bizonyultak. Olyannyira, hogy a leánykereskedés fő helye és központja a Lukács-fürdő kertje volt 8 . Az 1893-as B.M.-körrendelet szerint a szállodák és vendégfogadók egészségügyi ellenőrzése kötelezővé vált a titkos kéjelgés megakadályozása (pontosabban ellenQ őrzése) miatt. Minden ott dolgozó nőt kényszervizsgálatnak vetettek alá, úgy kezelték őket, mint a prostituáltakat, akik így ettől is, no meg a lehetőségtől valóban azzá is váltak. „Több ízben tétetett panasz tárgyává, hogy vidéken némely szállodában és vendégfogadóban alkalmazott női személyzet egy része titkos kéjelgést űz, és minthogy orvosi felügyelet alatt nem áll, a bujakór terjedésére ad alkalmat. Oly célból tehát, hogy ezen vészteljes ragály ily módon vaió terjedésének eleje vétessék, felhívom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság területén létező szállodákat és vendégfogadókat az említett szempontból 297-306. p. 8. Kemény Gyula: Hungara. Budapest, 1903.73-81. p. « 8. M. 1893. évi 36.152. sz. körrend. a szállodák és vendégfogadók egészségügyi ellenőrzése tárgyában.
