Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - FORRAI JUDIT Kávéházak és kéjnők

irodalmi kávéházak, a művészvilág talál­kozó helyei is. A kávéház tulajdonképpen a lakás kihelyezett részeként funkcionált, olvasni lehetett napilapokat, vendégfoga­dásra is alkalmas volt, sokan ott dolgoztak, írtak vagy könyveltek, üzletfeleket fogad­tak, de a mindennapi szórakozóhelyek kí­vánalmainak eleget téve mód nyílt arra is, hogy a két nem találkozása könnyű és a tár­sadalom által elfogadott legyen. A kávé­háznak kialakult egy kifejezett „szexuális jellege" is, mint minden vendéglátó-szóra­koztatóipari helyiségnek, amely a két nem találkozásával jár együtt. Bizonyos kávéhá­zakban a prostituáltak jelenléte hatósági­lag engedélyezett volt. Ám az engedélye­zés, a szabályozás hosszú történeti folya­mat eredménye. 1867-ben fektették le először a kéjelgés szabályait Budapesten. A családon kívüli szexualitás intézményesítése jellegzete­Dir. «. - ERSTE UNOARISCHE ZfOEUNER-DAMEN-KAPELLE - lUpeila« .4 8j»»4i*J. „Női zenekarok is megtalálhatók ezekben az elegáns éjszakai mulatókban. " Női cigányzenekar 1907 körül Szántó András gyűjteménye

Next

/
Thumbnails
Contents