Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - NAGY BEÁTA Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között

későn, 1913-ban kezdődött meg. A másik indok az, hogy a női pincérek nem tömörültek szakmai szervezetekbe, sem a szakszervezet, sem az Ipartársulat nem nyújtott számukra szakmai segítséget, így lényegesen védtelenebbek voltak minden diszkriminatív intézkedéssel szemben. A harmadik indok pedig a női munkaerő általános társadalmi alulértékelése volt. A kávéfőző nőkkel kapcsolatban például megjegyzik: „Ezek az alkalmazottak általában jól beváltak. Munkájukat rendesen jól végzik. Munkateljesítmény dolgában azonban a férfimunkás mögött állnak és ezért egyazon munkához több nőt kell alkalmazni, mint férfit."

3 Az alábbi táblázat egyértelműen mutatja, hogy az itt felhozott tizennyolc esztendő során, az első világháborútól a gazdasági válság végéig folyamatosan romlottak a kereseti lehetőségek a kávéházban dolgozó nők számára. Egyedül a takarítónők keresete emelkedett, nyilvánvalóan azért, mert nagyon alulfizetettek voltak a többi foglalkozási kategóriához képest. Keresetek a kávéházakban (ipari munkásnők hetibére pengőben) 1914 1926 1929 1932 változás (%) kávéfózőnő 35 30 22 20 -43 konyhaleány 21 12 12 15 -28 felírónő 29 24 24 20 -31 takarítónő 12 16 12 15 +29 3i. A Budapesti Kávésok Tanonciskolája az 1912/13-as tanévben kezdte meg működését, sok mindenben követve a vendéglős szakiskola módszereit, tapasztalatait. Ezt követőleg minden kávés tanoncnak el kellett végeznie a szakiskolát, különben nem kaphatott munkakönyvet. Minderről bővebben lásd (Forrás: Molnár Olga: A női munkaerő számának alakulása a Székesfővárosban. Bp. Szfőv. Stat. Hiv., 1936. 136. p.) 4. Női zenekarok a kávéházakban Sajátos színfoltot jelenthettek a kávéházak életében és a vendégek szórakoztatásában a női zenekarok. Mivel a vendégek közvetlen kiszolgálását végző női pincéreket és kasszírnőket folyamatosan a prostitúciótól féltették és óvták, ez vonatkozott a női mulattatókra is. Éppen ezért minden zenekart, amelyben nők szerepeltek, be kellett jelenteni a rendőrfőkapitánynak, tudatni vele a karmester nevét és a lakcímét. Nem lehetett a zenekarban olyan nőket alkalmazni, akik a zenélésben közvetlenül nem működtek közre, de a színpadon jelen voltak (figuráns nők). A zenekar tagjai számára tilos volt „a vendégekkel dorbézolni, közillemet sértő ruhában megjelenni, szemér33 metlenül viselkedni." Akárcsak az erkölcstelenül viselkedő alkalmazottat, a zenészt is pénzbírsággal lehetett büntetni, és a felelősséget viselnie kellett az őt alkalmazó kávéház-tulajdonosnak is. 5. Női kávéház-tulajdonosok Miközben azt láttuk, hogy a női kávéházi alkalmazottak száma lényegesen A budapesti kávésok szakirányú tanonciskolájának évi jelentése az 1912-13 és 1913-Uik iskolai évekről (Budapest, 1914) című munkát. 32 Harsányi: /. m. 58. p. 33 Magyar Kávésipari Évkönyv, 1927.176-177. p.