Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

Építési és építésrendőri ügyekben az F.K.T. a városi tanácsok fölött, másodfokú hatóságként szerepel. A törvény lehetőséget nyújtott az F.K.T.-nak, hogy tevékenységét a főváros határain túl is kiterjessze. Az F.K.T. jogállása, szervezeti rendje tisztázása után alelnökét és tanácsa kilenc tagját a kormány, hat tagot Pest, hármat Buda nevezett ki. A városegyesítés után Budapest kilenc tagot delegált. Tanácskozási jogú tagok voltak még Buda és Pest egy-egy városi tanácsosa, a két város főmérnöke, középítési bizottságaik két-két tagja és azok a szakértők, akiket esetenként meghívtak. 1873 után a középítési bizottságok küldöttei helyébe a fővárosi középítési bizottmány négy tagja lépett, a városi főmérnököket a főváros főmérnöke, majd középítési igazgatója, a fővárosi mérnöki hivatal megszűntével pedig a főváros két műszaki osztályának vezető tanácsnoka váltották fel. Andrássy fellépése nyomán az F.K.T. elnöke, szokásjogon, a miniszterelnök lett. Az F.K.T. ügyeit adminisztratív osztálya, a tanács elé kerülő ügyeket műszaki osztálya dolgozza fel. A tanács előtt általában az F.K.T. előadója referált. A tanács szótöbbséggel döntött. 1872-1918. Városrendezési alkotások Az F.K.T. 1870-1871 fordulóján tette közzé városrendezési pályázatát. A fővárossal foglalkozó irodalomban e pályázat általában a körúti-sugárúti rendszer ötletadójaként szerepel. Tévedés; az F.K.T. pályázati kiírásához mellékelte sajátjavaslatait is, a pályázók pedig megtekinthették a Pest város vezetősége által már kidolgoztatott terveket - és Andrássy időközben megszavaztatta az országgyűléssel a nagykörút létesítéséről szóló 1871. évi XLII. tc.-t is. A pályázatok figyelembe vételével 1872-ben dolgozta ki az F.K.T. Pest szabályozási tervét. E terv javasolta a Belvárosban a Kossuth utca szélesítését, a Vörösmarty tér szabályozását, a Petőfi utca meghosszabbítását a Bécsi utcáig, a Deák tér, a Molnár, Zöldfa - ma: Veres Pálné - és Duna utcák szabályozását; a Lipótvárosban az Újépület bontását és telkének parcellázását és a tőle északra fekvő telkek kiosztását; a Nagykörút és a Sugár - ma Andrássy - út kiépítését; a külső kerületekben a Nagykörút-Margit híd-Blaha Lujza tér közötti szakasztól kifelé eső terület parcellázását, illetve újraszabályozását, az Újvásártér-Teleki tér, a Baross utca, a ferencvárosi Duna-part és a későbbi Klinikák területének szabályozását, valamint a Podmanicz' :y, Dohány, Ötpacsirta - ma: Puskin -, Szentkirályi utcák rendezését, az Operaház terének, a Klauzál és a Rákóczi tér szabályozásával együtt. E terv súlypontja Pest északkeleti részére - a Teréz- és az Erzsébetváros környékére - esett. A terv intézkedett a Duna-partok vonaláról, a Margitsziget partvonalainak rendezéséről, valamint a dél-budai Duna-kanyarulatnál elhelyezkedő, részben mocsaras terület, a „Kopaszi zátonyok" feltöltéséről is. E terv a főváros fejlődésének kereteit jelölte ki. Megvalósítása során az F.K.T. egyes feladatok finanszírozását vállalta magára, konkrét kérdésekben pedig másodfokú hatósági szerepének megfelelően járt el.