Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

amelynek 4. §-ában független városrendező szervezet alapításának lehetősége volt elrejtve, és megszavaztatta az azévi LVII. tc.-t is, a Pest halasztást nem tűrő középítkezéseire felveendő kölcsönről. E törvényt még 1870 nyarán követte a dunaparti házak adómentességét biztosító XXII. te, amely után a Lánchíd megváltásának törvénye (1870. évi XXX. te), és a Sugárút költségeinek fedezéséről szóló törvény (1870. évi LX. tc.) következett. Andrássy a városok különállását formálisnak tekintette. Az adóbehajtásról szóló 1868. évi XXI. tc. már megkülönböztette a két város törvényhatóságát a többitől (62. §). Az 1868. évi XXXVIII. tc. 127. §-a Pestet és Budát közös iskolatanáccsal ellátott külön tankerületté emelte. Nyilvánvalóvá tette a kormány egyesítési szándékát az 1870. évi X., (közmunkatanácsi) tc. és a törvényhatóságokról intézkedő 1870. évi XLII. tc; az utóbbi kivette a fővárost(l) a törvényhatóságok sorából. A törvényhatóságok rendezéséről benyújtott törvényjavaslat 1870 nyarán zajló képviselőházi vitája elodázhatatlanná tette Pest és Buda törvényben biztosított különállásának kinyilvánítását. Buda, Pest és Óbuda egyesítését végül - a városok politikai, pénzügyi és személyi okú ellenállása dacára - két éves tárgyalás után az 1872. évi XXXVI. tc. mondta ki. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Tárgyalásai közben Andrássy a kulisszák mögött egy városépítési munkákat finanszírozó tőkés csoportot keresett. Megállapodván a német-osztrák Erlanger-bankház körül tömörülő pénzügyi csoporttal 30 millió Ft. névértékű kölcsönkötvény 80%-os árfolyamon történő átvételéről, 1870 tavaszán a fővárosi városrendezési hatóság szervezetének, feladatainak és költségvetésének tervezetét nyújtotta be a képviselőházban. A parlamenti vitában kifogásolták, hogy a később egyesítendő főváros majdani joghatóságát sérti a független városrendezési hatóság alapítása, meglepetést keltett a városrendezésre és építésre szánt összeg hazai viszonyok között szokatlan nagysága és bianco-csekk jellege is. A vitában Deák tekintélye döntött. A javaslatból az 1870. évi X. tc. lett. A törvény tartalmazza a Lánchíd megváltását, egy vagy két új Duna-híd létesítését, a Duna pest-budai szakaszának szabályozását és a két városban főútvonalnak nyitását. Az e célra felveendő 24 millió forintos sorsolási kölcsön fedezetéül hidak, rakpartok jövedelmét, a szabályozás során kialakított telkek értékesítéséből befolyt összeget, illetve a magyarországi vagy itt is üzemekkel bíró vállalatok községi adópótlékát jelöli meg. A törvény az eladott telkek árából fővárosi pénzalapot alkot, melyet a kijelölt pénzalapoknak a törlesztésen felül maradó, később teljes összegével és az ún. terjedék-telkek eladási árával gyarapít. A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, munkák előkészítése. Míg a városok egységes rendezési terve el nem készül, és az építésügyet törvénnyel szabályozni nem fogják, a városoknak az F.K.T. terveihez és előírásaihoz kell igazodniuk.