Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

ÉPÍTTETŐK A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság DÉRY ATTILA A

Fővárosi Közmunkák Tanácsa - továbbiakban: F.K.T. - története döntően Pest városrendezésének története. 1686 után Buda-az ország újjáéledő politikai központjaként - erőteljesebb fejlődésnek indult. A síkon elterülő, folyó menti Pest azonban jelentéktelen maradt; de a 18. század végére a Kárpát medence és a balkáni kereskedelmi forgalom központjává nőtt; jelentőségét a napóleoni háborúk kontinentális zárlata idején a gyarmatárukereskedelem epizódja is emelte. A 19. század közepétől Pest áruforgalmát a kiépülő nagymalmok növelték; e század végére Pest jelentős ipari központtá is nőtt. Előzmények Pest dinamikus növekedése a 18. század második felében vetette föl a szervezett városrendezés kérdését. A II. József által a város élére erőszakolt energikus Hülff Móric az 1780-as években városfalakat bontatott, báró Schilson János kamarai adminisztrátor 1789-1791 között a város ellenkezése dacára parcelláztatta a Lipótvárost. Hülff, - már mint városszépítési biztos - a várost állandó karbantartó személyzettel bíró körzetekre osztatta. A 19. század elején Pesten a városrendezéssel kapcsolatos döntéseket már ad hoc bizottságok készítették elő. Ez nem bizonyult hatásos megoldásnak. József nádor 1801-1808 között keresztülvitte egy önálló városrendezési testület, a Szépítő Bizottmány felállítását. E testület működése évtizedeken át meghatározta Pest fejlődését; tevékenységében keveredett a városrendezés, a szabályzatalkotás, az en-