Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói
az egyikhez biztosan, a másikhoz valószínűsíthetően. A Tolna megyei Sárszentlőrincen született Zsivorának, az 1848-ban kinevezett első nem nemesi szeptemvirnek, arisztokrata körök kedvelt, sokat foglalkoztatott ügyvédjének ebben rejlik szempontunkból a jelentősége. Az imént láttuk az evangélikus Fejérváryval, Henszlmannal, Frölichhel való, e tekintetben meghatározó kapcsolatát. - A Kálvin téri református templom kriptájában nyugvó gróf Zichy Manóné 1854-ben készült síremlékének megbízója dokumentálhatóan Zsivora György, az elhunyt végrendeleti végrehajtója, de szerepe valamiképpen - Feszi Frigyes csődiratainak tanúsága szerint- megoszlott gróf Andrássy Manóéval. A másik ilyen megbízás, amire utaltunk, az evangélikus vallású gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok, az aradi tizenhárom egyike síremlékének ismeretlen időpontban készült tervére vonatkozott. Zsivora közvetítő szerepének valószínűsítéséről itt nincs módunk részletesen beszélni. Csupán megemlítjük, hogy báró Podmaniczky Frigyes 1859 nyarán eladta „aszódi kis házát" annak a gróf Bethlen Józsefnek, aki 1854-ben feleségül vette a vértanú tábornok özvegyét, s aki - Podmaniczky szerint - „célszerűbbnek vélte családjával itt letelepedni, mint akár Torontál megyében, akár Erdélyben". 8 Podmaniczkyt ugyanakkor nemcsak evangélikus vallása, az arisztokrácia tagjainak a keresett ügyvéddel való jó kapcsolata, hanem az is összefűzte, hogy Zsivora fiatal korában nevelőként járt a családhoz, s különösen Júlia nővérét oktatta eredményesen a magyar nyelvre. Az arisztokráciával való e szerény kapcsolat regisztrálása után - mielőtt polgári megbízóinak a már ismertetett jelentős kereskedő rétegén kívüli további csoportjai felé fordítanánk tekintetünket - érintenünk kell a köznemességgel való kapcsolatait. Erről azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nem, pusztán névlegesen létezett. Az egy-két felmerülő ilyen személy ugyanis (Bertha, a Spiegelből nemesített Tüköry Sándor, Glósz Ferenc, Palikucsevni, Majthényi stb.) szerepét tekintve és szempontunkból nézve alig egyéb, mint polgári igényű, polgári rendeltetésű városi épületek építtetője. Olyan megbízásokról, mint amilyenekkel később Gersternek és Kausernek volt dolga - például a katymári Latinovits-kastély, a kelebiai (igaz, báró) Redl-kastély - vagy korábban Wieser Ferencnek a nagylónyai Lónyay kastély esetében, Feszi Frigyes munkásságában nem tudunk. Feszi Frigyes Kőbányához fűződő, ifjúkora óta növekvően erős kapcsolata számlájára írandó klientúrájának sajátos struktúrájú része, melynek jelentős hányadát a Kőbányára települt sertéskereskedők tették ki. Ez a kereskedelem növekvően oly jelentős volt, hogy sertésszállásain az 1870es években már az egész országból, sőt a Balkánról is érkező, s innen Európa nagy piacai felé továbbítandó sertéshadakat adnak-vesznek. A dúsgazdag sertéskereskedőknek való építés két nagyobb példája az oeuvre-jében kiemelkedő szerepet játszó, 8. Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp. 1984. p. 346.