Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

az egyikhez biztosan, a másikhoz valószí­nűsíthetően. A Tolna megyei Sárszentlő­rincen született Zsivorának, az 1848-ban kinevezett első nem nemesi szeptemvir­nek, arisztokrata körök kedvelt, sokat fog­lalkoztatott ügyvédjének ebben rejlik szempontunkból a jelentősége. Az imént láttuk az evangélikus Fejérváryval, Henszlmannal, Frölichhel való, e tekintet­ben meghatározó kapcsolatát. - A Kálvin téri református templom kriptájában nyug­vó gróf Zichy Manóné 1854-ben készült síremlékének megbízója dokumentálha­tóan Zsivora György, az elhunyt végrende­leti végrehajtója, de szerepe valamiképpen - Feszi Frigyes csődiratainak tanúsága sze­rint- megoszlott gróf Andrássy Manóéval. A másik ilyen megbízás, amire utaltunk, az evangélikus vallású gróf Leiningen-Wester­burg Károly honvédtábornok, az aradi ti­zenhárom egyike síremlékének ismeret­len időpontban készült tervére vonatko­zott. Zsivora közvetítő szerepének valószí­nűsítéséről itt nincs módunk részletesen beszélni. Csupán megemlítjük, hogy báró Podmaniczky Frigyes 1859 nyarán eladta „aszódi kis házát" annak a gróf Bethlen Józsefnek, aki 1854-ben feleségül vette a vértanú tábornok özvegyét, s aki - Podma­niczky szerint - „célszerűbbnek vélte csa­ládjával itt letelepedni, mint akár Torontál megyében, akár Erdélyben". 8 Podmanicz­kyt ugyanakkor nemcsak evangélikus val­lása, az arisztokrácia tagjainak a keresett ügyvéddel való jó kapcsolata, hanem az is összefűzte, hogy Zsivora fiatal korában ne­velőként járt a családhoz, s különösen Júlia nővérét oktatta eredményesen a magyar nyelvre. Az arisztokráciával való e szerény kap­csolat regisztrálása után - mielőtt polgári megbízóinak a már ismertetett jelentős ke­reskedő rétegén kívüli további csoportjai felé fordítanánk tekintetünket - érinte­nünk kell a köznemességgel való kapcsola­tait. Erről azt mondhatjuk, hogy gyakorla­tilag nem, pusztán névlegesen létezett. Az egy-két felmerülő ilyen személy ugyanis (Bertha, a Spiegelből nemesített Tüköry Sándor, Glósz Ferenc, Palikucsevni, Maj­thényi stb.) szerepét tekintve és szempon­tunkból nézve alig egyéb, mint polgári igé­nyű, polgári rendeltetésű városi épületek építtetője. Olyan megbízásokról, mint amilyenekkel később Gersternek és Kausernek volt dolga - például a katymári Latinovits-kastély, a kelebiai (igaz, báró) Redl-kastély - vagy korábban Wieser Fe­rencnek a nagylónyai Lónyay kastély ese­tében, Feszi Frigyes munkásságában nem tudunk. Feszi Frigyes Kőbányához fűződő, ifjú­kora óta növekvően erős kapcsolata szám­lájára írandó klientúrájának sajátos struk­túrájú része, melynek jelentős hányadát a Kőbányára települt sertéskereskedők tet­ték ki. Ez a kereskedelem növekvően oly jelentős volt, hogy sertésszállásain az 1870­es években már az egész országból, sőt a Balkánról is érkező, s innen Európa nagy piacai felé továbbítandó sertéshadakat ad­nak-vesznek. A dúsgazdag sertéskereske­dőknek való építés két nagyobb példája az oeuvre-jében kiemelkedő szerepet játszó, 8. Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp. 1984. p. 346.

Next

/
Thumbnails
Contents