Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

1847-48-ban Glósz Ferenc (1789-1863) számára épült kétemeletes ház, mely egykor a VII., Rákóczi út 16. helyén állott, és a háromemeletes, historizáló eklektikus architektúrájú belvárosi Porszász-ház, mely 1868-69-ben épült Porszász Antal (17971868) számára, s kinek jellemzően 1855-57 között több balkáni utazásáról tudunk. A kőbányai sertésszállások tulajdonosai azonban nemcsak sertéskereskedők, hanem vendéglősök és szállodások is voltak, akik a vidékről feljáró sertéskereskedőknek szállást adtak, és sertéseiket is elhelyezték. A tervhagyatékban több tervet és vázlatot találunk kisebb szállodákhoz, fogadókhoz, melyek ilyenformán csaknem teljes bizonyossággal Kőbányára készültek, s az ottani sertéskereskedelem forgalmával függtek össze. A tervezett szállodák helye — egy sorozat, illetve egy vendéglő kivételével - nem ismeretes, valamint egyelőre az sem, hogy megépültek-e. A homlokzatok architektúrájából arra következtethetünk, hogy a tervek az 1870-1880 körüli években készültek. Feljebb azért kellett sajátos struktúrájúnak neveznünk a Kőbányával kapcsolatos klientúrát, mert nagyobb szabású épületes (jelentős mértékben) fészer; városi lakóház, sertésszállás, vendéglő; kisebb ipari épületek és sörgyárak egyaránt kikerülnek a keze alól, mint ahogy megbízói megoszlanak vagyonos kereskedők, nagyvállalkozók és jelentéktelen kiskereskedők, ingatlantulajdonosok közt. Kőbányával való ilyetén kapcsolatából ered, hogy több építési munkát vállal itteni birtokos társainak máshol is a város belső részein, a budai hegyekben, a Városliget környéki villanegyedben. Nem várt kép tárul elénk, ha azt vizsgáljuk, milyen szerepet töltött be az ez időben mind számbelileg, mint anyagilag rohamosan gyarapodó zsidóság Feszi munkásságában. Azt fogjuk látni, hogy a Dohány utcai zsinagóga építésében játszott szerepe ellenére az egyes zsidó építtetők igen ritkán fordulnak hozzá. Magával a zsidó hitközséggel'korán kapcsolatba került, midőn az 1850 utolsó napjaiban megbízta - a nekik régen dolgozó Hild József melletta Dohány utcai zsinagóga tervének elkészítésével. Két terv készíttetésének magyarázata valószínűleg a hitközségen belüli különböző beállítottságú, ízlésű csoportosulások, frakciók létezése volt, a KauserFeszl-Gerster társulás terve tehát a stílusvita eldöntésében volt hivatva szerepet játszani. Bár az akkori építészek mindegyike képes volt különféle stílusokban tervezni, számunkra nyilvánvaló, hogy Feszi Frigyes irányulása különösen alkalmas volt e célra. Mivel azonban 1850-ig még alig volt alkalma a csupán 1845 óta működő fiatal építésznek ezt széles körben megmutatnia, joggal tételezünk fel valamilyen - általunk ismeretlen - személyes ismeretséget, kapcsolatot is a megbízás mögött. Nem lehetetlen, hogy Feszit éppen Hild József ajánlotta, aki őt jól ismerte, és több jel szerint támogatta, rokonszenvezett vele. A tervből azonban nem lett semmi, a templom végül is a bécsi Ludwig Förster elgondolása szerint valósult meg. Hét évvel később azonban, mikor a hitközség 1857 végén a befejezéséhez közeledő épület tervezőjével összekülönbözött, és tőle megvált, a befejező munkálatokhoz, a szentély kialakításához 1858-ban Feszi Frigyest vették igénybe. Tíz évvel később