Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - MIKLÓSSY ENDRE A Hungária körút átalakulása

átalakulása MIKLÓSSY ENDRE H

amarabb volt, mint maga Budapest. És ennek, dacára, még ma sincs meg. A fővárost csak 1873-ban egyesítette jogilag egy törvény, azonban már két évvel korábban nemzetközi tervpályázat keretében kísérelték meg tisztázni a leendő fejlődés feltételeit, és e pályázat nyertese, Lechner Lajos tűzte ki a Hungária körűt nyomvonalát. A három városnak az idő tájt mintegy háromszázezer lakosa volt, s ennek több mint a fele Pesten élt. A terv azonban milliós várossal számolt - az idő igazolta is, hogy jogosan -, a példaképe pedig mi lehetett volna egyéb, mint a világ akkori fővárosa: Párizs. S miután Párizs körül hatalmas gyűrű húzódott, egy óriási várfal, amely épp akkoriban tudott sikeresen ellenállni a porosz hadsereg rohamának, nyilvánvalónak tűnhetett e példa utánzása is - a városfalgyűrű sugara mintegy négy km, ennyi lett tehát a Külső Budapesti Gyűrű szabályozási nyomvonaláé is. (Jókai Mór, aki tagja volt a tervzsűrinek mint a főváros országgyűlési képviselője, az itt tapasztaltaktól ihletve készítette látomását a jövő század Budapestjéről mint hatalmas, katonailag bevehetetlenné erősített táborhelyről.) A leendő külső gyűrű egy akkor még teljes egészében közbirtokossági területen vezetett, messze kívül a város akkori beépítési vonalán - mint mondtuk, egy későbbi jövő igényei szerint. Összehasonlításképpen: Párizsban egy ugyanekkora területen több mint kétmillió ember élt, az akkoriban elfogadott városi beépítés-intenzitás tehát Budapest számára is e jövőt vetítette előre. Helyeseb-