Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - MIKLÓSSY ENDRE A Hungária körút átalakulása

átalakulása MIKLÓSSY ENDRE H amarabb volt, mint maga Budapest. És ennek, dacára, még ma sincs meg. A fővárost csak 1873-ban egyesítette jo­gilag egy törvény, azonban már két évvel korábban nemzetközi tervpályázat kereté­ben kísérelték meg tisztázni a leendő fej­lődés feltételeit, és e pályázat nyertese, Lechner Lajos tűzte ki a Hungária körűt nyomvonalát. A három városnak az idő tájt mintegy há­romszázezer lakosa volt, s ennek több mint a fele Pesten élt. A terv azonban milliós vá­rossal számolt - az idő igazolta is, hogy jo­gosan -, a példaképe pedig mi lehetett vol­na egyéb, mint a világ akkori fővárosa: Párizs. S miután Párizs körül hatalmas gyű­rű húzódott, egy óriási várfal, amely épp akkoriban tudott sikeresen ellenállni a po­rosz hadsereg rohamának, nyilvánvalónak tűnhetett e példa utánzása is - a városfal­gyűrű sugara mintegy négy km, ennyi lett tehát a Külső Budapesti Gyűrű szabályozási nyomvonaláé is. (Jókai Mór, aki tagja volt a tervzsűrinek mint a főváros országgyűlési képviselője, az itt tapasztaltaktól ihletve készítette láto­mását a jövő század Budapestjéről mint ha­talmas, katonailag bevehetetlenné erősí­tett táborhelyről.) A leendő külső gyűrű egy akkor még tel­jes egészében közbirtokossági területen vezetett, messze kívül a város akkori be­építési vonalán - mint mondtuk, egy ké­sőbbi jövő igényei szerint. Összehasonlításképpen: Párizsban egy ugyanekkora területen több mint kétmil­lió ember élt, az akkoriban elfogadott váro­si beépítés-intenzitás tehát Budapest szá­mára is e jövőt vetítette előre. Helyeseb-

Next

/
Thumbnails
Contents