Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
HELYZETEK - DOKUMENTUM Jelentés a budapesti városrendezési tervekről tartott építőművészeti ankétról (1953 november)
tő anyag. Ezzel szemben hiánya volt az előkészítésnek a túlnyomó részben térképszerű kiállítási anyagon felül a város egyes részeinek építészeti kialakítását bemutató anyag hiányossága. A tervek ilyen irányú kiegészítését a PB. határozat megkívánta, ez azonban csak kisebb mértékben volt lehetséges, mert a Városi Tanács VB az ankét előtc ily tervek készítését nem engedélyezte. Az ankéton felszólalók a városépítési terv építőművészeti oldalának igen sok kérdésével foglalkoztak; különösen sok felszólaló vitatta: - a terv merészségének, illetve realitásának problémáját; - a város meglévő városszerkezete megtartásának és továbbfejlesztésének kérdését; - a „városközpont" fogalmát és helyét; - a Duna-partok kialakításának módját; - a városkeretből kiemelkedő épületek tervezésének kérdését; - a terv konkrét ütemezésének, a legközelebb építendő nagyarányú lakásépítkezések elhelyezésének kérdését. Az ankét számos olyan új szempontotvetett fel, amelynek részletes kivizsgálása a további tervezés folyamán feltétlenül kívánatosnak látszik, ilyenek: - az új adottságok, pl. Sztálin-híd, Stadion, Sztálin-tér, fokozott figyelembevétele; - az új lakóterületeknek a várostesttel szorosabb kapcsolatának biztosítása; - a peremkerületek központjainak a körútrendszer továbbfejlesztése útján való összeköttetése; - egyes újonnan beépítendő területek magas intenzitású beépítése; - az esetleges „magasházak" szükségességének, nagyságának, formájának kérdése; - a városban megmaradó iparüzemi területeknek, ipari utaknak, vasúti létesítményeknek a környezetre nem zavaró és városkép szempontjából is megfelelő kialakítása; - a városépítés magasabb esztétikai követelményeinek biztosítására „városépítési alap" létesítése stb. Egyetértett az ezzel foglalkozó felszólalók többsége a Tanács tervében lefektetett, a városszerkezetre, a terület-felhasználásra, a közlekedési hálózat kialakítására vonatkozó elgondolások alapjaival, amelyek egyébként a PB. korábbi határozatain alapulnak. Elénk vitát jelentett a tervezés távlatának kérdése. A felszólalók egy része a tervet bizonyos mértékig bátortalannak, nem elég nagyvonalúnak találta, mások még mindig túlságosan a realitástól távolálló tanulmánytervnek mondották. Egyes felszólalók 50 éves távlat lehetőségeinek szemmel-