Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - DOKUMENTUM Jelentés a budapesti városrendezési tervekről tartott építőművészeti ankétról (1953 november)

tartását kívánták, mások felhívták a figyelmet arra, hogy csak olyan tervezés lehet reális, amelyre a távlatot népgazdasági terveink megadják. Az ankéton kialakult az az álláspont, hogy legfontosabb építési feladataink az első ütemben a Duna-partok, a fő sugárutak, és az ehhez közvetlenül csatlakozó területek, valamint egyesperemkerülett központok kiépítése, illetve a városközponthoz való kapcsolása. A városközpont fogalmának és elhelyezésének, valamint kialakításának kérdésében volt a legélesebb vita. A többség véleménye az volt, hogy a jelenlegi belvárosi terekhez és főútvonalakhoz csatlakozóan az Engels-tér környékén kell kialakítani a városközpont súlypontját azzal, hogy a városközpont maga nem egy tér, hanem terek és főútvonalak sorozata. Amennyiben a felszólalók a Nemzeti Színház elhelyezésével foglalkoztak, többségükben nem helyeselték annak az Engels-térre helyezését. A legtöbb felszólaló szükségesnek látja Budapesten a várost domináló kiemelkedő épületek létesítését a pesti oldalon, a sugárutak és valamely körút metszéspontjainak környékén, abban a kérdésben viszont, hogy a város központjában szükséges-e a várostestből kiemelkedő épület létesítése, vagy hogy a Duna-partra szabad-e ilyent tenni, erősen megoszlottak a vélemények. A felszólalások aláhúzták, hogy ily épületek magasságának és körvonalainak kérdése alapos tanulmányozást igényel. Az ankétot a résztvevők igen komoly érdeklődéssel kísérték. Lefolyása, a hozzászólások komolysága azt bizonyította, hogy építésztársadalmunk politikai érettsége megnőtt. Megnyilatkozott a realitásra való törekvés, a bizalom a tervek megvalósulásában. A budapesti városrendezési terv kritikáján és szempontjain felül általános irányelveket is adott a magyar várostervezés munkájához. A fővárossal szemben a korábbi szentimentális és soviniszta jellegű szeretet-megnyilvánulások helyett már az az öntudat mutatkozott, amely Budapestet mint a magyar dolgozók fővárosát szereti. A tanácskozáson a meghívott építőművészeknek túlnyomó része jelen volt, ugyancsak ott volt és figyelemmel kísérte az ankétot a VB. tagjainak, osztályvezetőinek, kerületi tanácselnökeinek nagy része. A miniszterek, illetőleg minisztériumok közül a Népművelési Minisztérium vezetője és valamennyi helyettese megjelent. Ugyancsak figyelemmel kísérte az ankétot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium. Az ankéton részt vett a Könnyűipari Miniszter első helyettese. Az Építésügyi Miniszter csak az ankét második napján jelent meg rövid időre, miniszterhelyettesei közül egyik sem volt jelen. Megjelent az ankéton Köböl József elvtárs, az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Meghívás ellenére nem volt jelen, illetve csak rövid ideig voltak jelen egyes tervező vállalatok igazgatói.