Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - HEISZLER VILMOS Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)

középületek; a magánpaloták építtetői főleg az új arisztokráciából és az azzal erősen összefonódó nagypolgárságból kerültek ki. Szimbolikus funkcióval elsősorban a középületek bírnak; létük, elhelyezésük, stílusuk sokat elárul építtetőjük mögöttes gondolataiból is. A lerombolt városfalak helyén először a neogótikus Votivkirche kapott helyet. Építését már 1856-ban elkezdhették, mert tulajdonképpen a régi városfalakon kívül fekszik. Elhelyezése egy balul sikerült merényletre utal, melyet a magyar Libényi János követett el 1853-ban a magyar forradalmat leverő Ferenc József ellen. Mivel a merénylőt egy derék bécsi polgár, egy hentesmester fogta el, a merénylet meghiúsítása alkalmat adott a dinasztia és a bécsi polgárság 1848 óta meglehetősen rossz viszonyának javítására. Ezt egyengette Ferenc József az ostromállapot feloldásával, s a gesztust Bécs elöljárósága a merénylet színhelye, a Schottenbastei közelében építendő fogadalmi templommal viszonozta. A választott stílus, a neogót, utalás volt arra a korszakra, melyet a középkori városi polgárság fénykorának tartottak, s a neogót kedvelt stílusa maradt mindazon építészeknek, akik építményükkel polgári értékeket kívántak kifejezni. Ezt a szemléletet tükrözi a bécsi városháza, a Rathaus hatalmas tömbje, mely tömegével és neogótikájával a középkori kommunák hatalmát idézi. Karl Weiss a Neue Freie Pressében ki is mondta: a középkorban a szabad polgári városokban a gótika váltotta fel a püspöki székvárosok romantikáját, „... den 3. Neue Freie Presse 1869. november 10. Idézi Springer, E.: Die gothischen Stil muss man... den bürgerliehen nennen." A Bécs török ostromának 200. évfordulójára elkészült városháza azonban nemcsak stílusválasztásával fejezte ki a feltörekvő polgárság öntudatát: az épület 1883-as átadására vendégként meghívott Ferenc József csak az első nap jelent meg, a másnapi ünnepségtől már távolmaradt, akárcsak a kormány tagjai és a magas rangú katonák is. (A katonák nem tudták megemészteni, hogy elveszítették a városháza helyén volt gyakorlóteret, s csak 1909-ben, az asperni csata évfordulóján rendezett ünnepségen áll helyre a jó viszony a város vezetése és a katonai vezetés között.) Jelen voltak viszont - mutatva a polgárság nemzetközi összetartását - Berlin, Róma és Budapest polgármesterei. Közel a városházához egy másik épület, a Reichsrat épülete szintén polgári értéket, az alkotmányosság értékét szimbolizálja. Építője, a dán származású Hansen zseniálisan ráérzett az alkotmányosságnak a bécsi Hofburg szomszédságában kissé idegen jellegére, ezért a bécsi építészeti környezettől teljesen elütő, a klasszikus polgári erényekhez viszont igen közelálló, ugyanakkor általános jellegű stílust választott: a neoklasszikát. Az épületet sem külső megjelenése, sem belső díszítésének programja nem köti az osztrák múlthoz: a belső dekoráció is antik témákat dolgoz fel, ezzel is illusztrálva az osztrák állampatriotizmus nehézségeit a nacionalizmus korában: ha bármely ausztriai népcsoport hősét falra viszik, a többiek tiltakoztak volna. így maRingsírasse. Wien 1979.431. old.