Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

meg a rendes üzletben a rövidebbet húzza, ha tarifáit föl nem emeli. E versenyt egy mészáros-szövetkezet lesz hivatva enyhíteni s ez által a főváros élelmezésén javítani. Ily szövetkezet, mely már alakulóban van, kieszközölheti, hogy a hatóság a zugmészárosokra adót vessen s a rossz portékát a vásár-felügyelőség szorgalmasan elkobozza. - Majd elpusztulnak akkor a ponyvasátrak, s a tisztességes mészáros megint prosperálni fog olcsóbb árak mellett is." Ez a piaci fejetlenség közegészségügyi szempontból különösen káros volt. „Haris bizottsági tag azon kérdést intézi a tiszti főorvoshoz, intézkedett-e az iránt, hogy a fővárosi közönség egészségtelen gyümölcstől, különösen sárga- és görögdinnyétől megóvassék? A főorvos azt feleli, hogy ez iránt a kellő intézkedéseket megtette s a kerületi orvosok ezelőtt 5 nappal tartott ülésén felhívta azok figyelmét e körülményre, különösen pedig a gombákra, melyeknek ehető vagy nem ehető voltát az idén különösen bajos meghatározni." - írja a Pesti Hírlap szeptember 15-én. Haris és az orvosok tevékenységének volt foganatja: „Piaczi vizsgálatot tartott ma a VI. ker. vásár-felügyelőség - adta tudtul a Pesti Hírlap szeptember 17-én -, két métermázsa romlott körtét a Dunába vetettek s 70 db. romlott dinnyét megsemmisítettek. - Az utczasarkokon áruló gyümölcsös asszonyoknak a tanács utasítása értelmében az árulást eltiltották, s a kofákat a piaczra utasították." Rendeletüknek érvényt is szereztek: „Tanácsi meghagyás folytán ma reggel 4 órakor szemlét tartottak a Lipótvárosban a vásárigazgatósági közegek, hogy meggyőződjenek róla, miszerint az összes sátoros kofák és árusok a határidőre csakugyan elhordták-e az utcasarkokról sátorfáikat, miután az utcasarkon az árulás betiltatott. Két sátornál többet nem találtak s azokat is végkép eltávolították, illetve behordatták arra való emberek által a felügyelőségi tanyára." Ez szeptember 22-én történt. Koldusok Budapest utcaképéhez hozzátartoztak a koldusok. Július 22-én a Pesti Hírlap tudtul adta, hogy „az utcai koldulás ellen a fővárosi rendőrség utóbbi időben erélyesen kezd fellépni. Tegnap és ma a gabonacsarnok előtt valóságos razziát tartott az ottan mindennap összegyűlni szokott koldusok között. Kik a biztosok felszólítására önkényt nem távoztak, azok bevitettek a főkapitánysághoz, hol az eltoloncozás vár reájuk." Hogy a kitoloncolás nem a megfelelő rendezése a koldus ügynek, arra hívja föl a figyelmet a lap december 5-i megrázó cikke: „Az utcák kullancsai" m A fenti témákkal csak morzsákat adhattam abból a sokszínűségből, amely 1880 Budapestjét jellemezte. Ezekből is látható azonban, hogy Budapest fejlődő, működő „nagyüzem" volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest Főváros Tanácsa működési hibáik ellenére is kézben tartották a város fejlesztését, egységes szemlélet alapján, tervszerűen építették és irányították. Felismerték, hogy a városfejlesztés nem lehet öncélú, a lakók érdekeit kell hogy szolgálja.