Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben
A fővárosi önkormányzat bizottsági hálózatát úgy építette ki, hogy az az akkori kor modern követelményeinek megfeleljen. Tudta, hogy a gazdagok mellett valamilyen szinten a szegényekről is gondoskodnia kell. A város vezetése felismerte, hogy a nagyváros fejlődésének egyik alapja a közegészségügy javítása, a járványok visszaszorítása, a halandóság csökkentése, és hogy mindennek egyik legfontosabb eleme a víz. Budapest egyre nagyobb területeket kebelezett be, és mivel relatíve jó életkörülményeket biztosított, nőtt a lakosság száma is. A város és lakossága egymással kölcsönhatásban gyarapodott. Pesti Hírlap, 1880. július 27. „Még egyszer az artézi kút Úgy látszik, a sors sem akarja, hogy a városi tanács a közvélemény- s a főváros anyagi és egészségügyi érdekeinek ellenére végrehajtsa azon szerencsétlen tervet, hogy a százezrekbe került s célszerű kiaknázás mellett roppant hasznot hajtó artézi forrást a nádorszigeti épületben létesítendő 20-25 kádfürdőre fordítsa. A célba vett épület leégett s (csudálatos játéka a véletlennek!) a közgyűlés a tanács ajánlatára, majdnem egyidejűleg mondta ki, miszerint eljött az idő, hogy a város egy diszes és nagy fürdő építéséről gondoskodjék a városligetben. Valóban itt az ideje s az, hogy a drága forrásvíz, már másfél év óta, minden haszon nélkül bocsáttatik a Dunába: nem qualifikálható másnak, mint a közvagyon megbocsáthatatlan elpocsékolásának. A nádorszigeti épület leégése tán megkönynyiti a városi tanács ujabb helyes intentiójának megvalósítását s reményijük, hogy e fontos ügy nem hever majd évekig a bizottságok és albizottságok fiókjaiban. Hiszen akad tán ember a városnál is, ki a lakosság vitális érdekeit szivén viseli s ki azon lesz, hogy az artézi kútba fektetett tekintélyes összeg mielőbb gyümölcsözővé váljék. Lapunk elégszer szólalt fel e fontos ügyben s-a legutóbbi közgyűlés határozatát tekintve - tán nem épen eredménytelenül. - A városligeti tüzeset által némileg megváltoztak a viszonyok s mi azt tanácsolnék, hogy az egész Nádorsziget parkiroztassék s a leégett épület helyébe emeltessék egy nagy és diszes ivócsarnok. Az artézi forrás vizétől már eddig is számtalan szenvedő nyerte vissza egészségét s igy az hivatva van mint gyógyforrás is nagy szerepet játszani. Ily forrás pedig megérdemel egy modern stylben épült ivócsarnokot, parkkal környezve, hol a betegek kura után sétálhatnak. A nagyfürdőtelep helye ott van a régi tüzjáték téren, mely magas, egészséges fekvésénél s száraz talajánál fogva arra teljesen alkalmas s mely helyet a városi egészségügyi bizottság már évek előtt egyhangúlag jelölt ki e célra." 1880. július 15. „A királyi palota kibővítése Ügyében a közmunkatanács feliratot intézett a miniszterelnökhöz. Ez irat ma kül-