Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ZSIDÓK A KOMMUNIZMUSBAN - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI „Szóval azt mondja, aki zsidó, tartsa magát zsidónak?"

„Szóval azt mondja, aki zsidó, tartsa magát zsidónak?" MlHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI LOVÁSZ FERENCCEL és RÁCZ ANDRÁSSAL „Az 1910-es évek második felétől kezdve Scheiber Sándor rabbiszemináriumi előadásain, kávéházakban és magánlakásokon rendszeresen találkoztak olyan zsi­dó fiatalok, akik érdeklődni kezdtek a zsidó vallás, a zsidó kultúra, a cionista gondolat és Izrael iránt. Működésükre a politikai rendőrség is felfigyelt, és 1986­ban közbelépett. Az alábbi beszélgetések ezeknek a köröknek két főszereplőjével ké­szültek. " „Túléltem Auschwitzot" Mihancsik Zsófia: Honnan jött az a gondolat, hogy valamiféle szervezettebb formát kellene teremteni ahhoz, hogy zsidó emberek találkozhassanak? Lovász Ferenc: Nem volt ez szervezett forma. Nézze: egy zsidó család általában tragikusnak tartja, ha a gyereke vegyes házasságot köt. Ami per­sze nagy fokú ostobaság, egyrészt mert nem tesz ellene semmit, és csodál­kozik, ha mégis megtörténik a dolog; másrészt ez önmagában semmit sem jelent, mert én nem egy olyan vegyes házasságot ismerek, ahol a nem zsidó fél egyszerűen beolvadt a zsidó családba. Izraelben is van ilyen ismerősöm: egy budai, dzsentri származású úrilány, aki ma haszid, vallásos, hatgyerekes zsidó családanya. De nem kell olyan messzire menni: elég, ha csak Antalfi Máriát említem. Egyébként a zsidó vallásnak és a zsidóságnak megvan az a tulajdonsága, hogy ha egy nem zsidó zsidó akarna lenni, azt megakadá­lyozzák ebben, humanista okokból, mert ha nem született bele a zsidó­ságba, miért venné magára ezt a terhet? De ha valaki nagyon ragaszkodik hozzá, és áttér, akkor már vallási tilalom alá esik a megkülönböztetése. A

Next

/
Thumbnails
Contents