Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
ÉLET A KULTÚRÁBAN - MOLNÁR GÁL PÉTER A kaiábriász parti
tással kapubejáratot a körút felől. Azóta emelt fővel is beléphet a néző. Nem kell felgyűrt gallérú überciherben műélvezni, sompolyogni. Nem kell rettegni többé a rajtakapástól egy-egy vidékről fölrándult kereskedőnek, szégyenlősebb közigazgatási férfiúnak. A szórakoztatás és a nyilvánosház nehézkesen vált ketté. Grüner Jakab és Wabits Lujza Király utcai TátraMulató-'p összeütközött az erkölcsöket őriző kapitánysággal: kiderült, hogy jobb emberek a bérház privát kapuján besomfordálnak a szeparék hátsó ajtajához, nehogy ellenőrizhető legyen érkezésük-távozásuk. Miről szólt az oly kitartó érdeklődést kiváltó Klabriaspartie vaskos testiségek kézzel fogható és élcbéli árusítása közben? Kávéházban bonyolított kártyajátszmáról. Még csak nem is kártyacsatáról. Csupán partnerek mindennapi összeverődéséről. Szóváltás a pincérrel. Hajbakapás egymással. Komor tréfák. Mosolytalan ugratások. Játék közben is körültekintő haszonlesés. A kalábriász-partnerekről elmondható: számukra a kártyázás az üzlet folytatása egészen más eszközökkel. Oroszi Antal eredetije fölleihetetlen. A Nationaler Verlag (Wien, VII/1 Neubaugasse 29) kinyomtatta 7. kiadású változatához kell fordulni tájékozódásul. A címlap A. Bergmannt jelöli szerzőként. Oroszit elhallgatja. Még Caprice alakban sem említi. Hat szereplőjű a bohózat: Simon Dalles Jonas Reis kávéházi vendégek Prokop Janitschek Dowidl, a gibic (Oroszinál Grünnek hívják) Móric, a pincér Reisné „A szín egy kis kávéház, jobbra asztal négy székkel, balra asztalka egy székkel." A pincér kupléja és magánbeszéde exponálja a bekövetkezőket. Kevésbé a vékonyka cselekményt. Inkább a kávéda snorroló légkörét, a törzsvendégek kifogásolható jellemét. Elöljáróban elpanaszolja Móric, hogy déli egytől éjfélig rendszerint kártyáznak a vendégek, mégsincs náluk egyetlen lyukas kétfdléres sem, és csak a fizetéskor derül ez ki. „Gyufát nem készítek ki az asztalra, naponta eltüntetik a gyufaskatulyámat. Mondom tegnap: »Dalles út, miért teszi el a gyufamat?;« - »Nana!« - mondja erre -, »megvarjam, amíg más teszi zsebre?«" Olyan kávéház ez, ahol a kibic így szól délután négy felé: „Móric, vigyázzon a székemre, el ne foglalják! Hazamegyek kávézni, rögtön jövök." Elégedetlen a pincér a törzsvendégekkel. A vendégek elégedetlenek a pincérrel. Morognak szakadatlan: „Ez a kávéház nem kávéház!" - a refrénszerű kiszólásból soká fennmaradó szállóige lett. Hírlelték: Oroszi az Orczy-kávéházat és szennyes nyakú klientúráját mintázta bele egyfelvonásosába. A Király utcát megnyitó sok embert befogadó házban, ahol a gabonakereskedők irodái voltak, alul gabonabörzeként működött a boltíves kávécsarnok. A ház az Orczy bárók tulajdona. Az utca nem a magyar királyról, hanem az angolról nyerte nevét. Az Angliai Király Fogadóról. A deszkapadlós, öblös teremben a Zsidók Piarczán kifáradt kereskedők pihentek, vagy asztal mellett folytatták alkudozásaikat. A kávémérés kiváltsága az Orczy báróké volt. Természetesen nem a báróné állt a findzsák kihordásához. Kiadták árendába. Elébb Müller József, majd Finszter József bérlőknek.