Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KOMÁRIK DÉNES A Dohány utcai zsinagóga építése
fizetettek ki senkinek. Hild'József"1854. július 30-án kelt árajánlatában kijelenti, hogy a megbízás átvételével a korábbi tervezésért őt megillető honoráriumot kiegyenlítettnek tekinti, tehát kalkulációjába beleszámította. A templom költségeit tartalmazó két kimutatásban pedig szerepel a Kauser-Feszl-Gerster triásznak és Försternek a honoráriuma (Hildé nem!), ugyanakkor pályadíjak kifizetése nem. így tehát téves az irodalomban napjainkig rendkívül gyakran szereplő állítás tervpályázat létezéséről, mely nem egyéb, mint a három terv alapján történő döntés tényéből levont indokolatlan következtetés. A tervek Hild József 1853-54 fordulóján készített tervéről nem sokat tudunk. Stílusáról egykorú beszámoló tájékoztat, néhány vonását a hitközségi tervbírálatból tudjuk meg. Miként Feszi, ő is eltér az 1850 decemberében kapott megbízás azon előírásától, hogy az utcai fronton háromemeletes bérház építendő. A bérház-szárnyakat a telek két oldalán helyezte el, úgy, hogy közöttük udvar keletkezzék, melyet hátul a templom homlokzata zárt le. Az épületszárnyak udvar felé néző homlokzatsíkjait úgy rendezte el, hogy azok az utcavonalra merőlegesek voltak, s az udvart lezáró templom homlokzata párhuzamos volt az utcával, így kerülte el, hogy a telek ferdesége a templom udvarába lépve láthatóvá váljék. A klasszicizáló épületről még egy fontos dolgot tudunk, éspedig azt, hogy kupolás megoldású volt. A Feszi Frigyes á\ta\ 1851 elején készített terv éppúgy nem áll rendelkezésünkre, minta többi, de egy főhomlokzati perspektivikus terv fennmaradt, éspedig két változatban: Feszi akvarelljén és egy arról készült színes litográfián. Feszi feladatát úgy oldotta meg, hogy a két telekhatárra egyegy kétemeletes lakóépület-szárnyat tervezett. Ezek az utca felé háromtengelyesek voltak, hosszoldalaik azonban - a telek ferdesége következtében - különböző méretűek: 11 illetve, 9 tengelyesek. Az oldalszárnyak tekintetében tehát - Hildtől eltérően - elvben ugyanazt a megoldást választotta, mint később Förster. így trapéz alakú udvart kapott, de az oldalszárnyak homlokzati síkjára merőlegesen elhelyezkedő templom-homlokzatot tudott tervezni. Maga a templom szabadon, állóan helyezkedett el, a lakóház-szárnyakhoz nem kapcsolódott, azoktól szabad terület választotta el. Alaprajzi elrendezésére nézve a homlokzati tervből nem sokra lehet következtetni. Hatalmas, domináló kupolája sugallná a centrális elrendezést, ez azonban nem lehetséges, mert az imaszékek tervezett számában is megmutatkozó helyigényt itt csak hosszhajós formában lehetett kielégíteni. Ludwig Förster tervéről, mellyel a megbízást elnyerte, közvetlenül nem tudunk semmi közelebbit, a döntés alapjául szolgáló tervek, mint mondtuk, nem maradtak meg. Förster 1854 februárjában kelt műleírása túlnyomórészt a zsinagóga építésérc vonatkozó általános eszmefuttatásból áll, s nagyjából annyit tudunk meg tervére vonatkozóan, hogy az épület külsejét nyerstégla burkolattal akarja megoldani, a karzatokhoz pedig öntöttvas szerkezetet tervez. Mivel az építési bizottság a végleges döntéskor változtatás nélkül fogadta el, ez a
