Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években
zuk az egyetemekre beiratkozok számát, akkor nagyon természetes dolog, hogy igen erősen érinteni fogja a túlprodukció legerősebb coefficiensét, a zsidóságot is. De nem azért fogja érinteni, mert éppen a zsidóságot akarjuk kizárni, hanem érinteni fogja azért, mert ő volt, amely a legnagyobb 19 túlprodukciót szolgáltatta.' Haller előterjesztése után Gömbös Gyula, Milotay István és Prohászka püspök vezetésével hetvenöt képviselő külön indítványban javasolta, hogy a felekezeti, illetve faji paragrafust mégis vegyék bele a numerus clausus törvénybe. A törvényt végül a felekezeti paragrafussal együtt fogadta el az országgyűlés 1920. szeptember 22én, 55 szavazattal 7 ellenében. A szavazáson a képviselőknek csupán az egyharmada volt jelen. 20 Az 1920: XXV. törvénycikk a hallgatók felvételét a kari bizottságokra bízta, amelyeknek gondoskodniuk kellett róla, hogy betartsák a kvótákat. 21 Jóllehet a „zsidó" megjelölés a törvényben sehol sem szerepelt, a „népfajok" arányairól szóló kitétel egyértelműen a zsidó diákokkal szembeni diszkriminációt jelentett, nevezetesen azt, hogy a felsőoktatásba felvett zsidó hallgatók aránya nem haladhatja meg a zsidóknak a népességen belül a Statisztikai Hivatal által megállapított arányszámát, 22 amely hat százalék körül mozgott. A törvény megfogalmazói ezen a ponton jogi ellentmondásba keveredtek, hiszen a 19. Uo., 120. old. 20. Szegvári, i.m., 128. old. A küldöttek összlétszáma 218 volt. 21. Mogyar törvénytár 1920. évi Jörvénycikkek, 145-46. old. 22. A numerus clausus törvény részletes ismertetését Id. Szegvári, i.m.; Haller István, Harc o Numerus Clausus körül (Budapest, 1926); magyar jog szerint az állampolgárokat öszszeíró statisztikai felvételekben „népfajokat" nem különböztettek meg. Arra a kérdésre, hogy miért ezt a kifejezést használták a „vallás" helyett, a legvilágosabb hivatalos magyarázatot egy 1925-ös, a Népszövetséghez intézett kormányjegyzékben találjuk meg. „A zsidók esetében a faj, a vallás és a nemzetiség összekeveredik és minden országban más-más formát ölt... A szóban forgó törvény szándékosan kerül minden utalást a vallási kisebbségre, mert a vallás olyan dolog, amely az egyén befolyása alatt áll, hiszen hatalmában áll vallását bármikor megváltoztatni. A vallás éppen ezért nem alkalmas arra, hogy meghatározó szempont legyen egy kisebbség megnevezésére úgy, hogy kizárná a vissza23 élések lehetőségét." Ez a jogalkalmazói értelmezés - a vallási kitérések jogi elismerésének megszorításán keresztül - egyértelműen kimondta, hogy a zsidókra nézve nem tartja érvényesnek a törvény előtti állampolgári egyenlőség elvét. A numerus clausus és a nemzetközi kisebbségvédelem problémája Amint Haller István előre látta, a numerus clausus törvény külföldön azonnal nyugtalanságot váltott ki. Nemcsak a magyar zsidókat ért sérelem okozott aggodalmat, hanem az is, hogy a magyar példán felHeksch Ágnes, "Adatok a Numerus Clausus történetéhez" Pedagógiai Szemle (1962,12), 613-17. old. 23. Idézi Katzburg, Nathaniel, Hungary and the Jews: Policy and Legislation, 1920-1943 (Ramat-Gan, 1981), 68. old.
