Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években
Az érintett karok Kmoskó javaslatát mégis vegyes érzelmekkel fogadták. A bölcsészkar huszonnégy tanárából tizenöt, köztük a dékán, Finánczy Ernő is tiltakozott a terv ellen. A kvótarendszert alkotmányellenesnek ítélték, mivel véleményük szerint ellentmondana az ország alaptörvényeinek, melyek minden állampolgárnak teljes egyenlőséget biztosítanak vallási és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. 17 A jogi kar tanárainak többsége viszont egyetértett Kmoskó javaslatával, s mellé állt, az orvosi kar tanárainak többsége is, csakúgy, mint valamivel később a műszaki egyetem tanári kara. A numerus clausus és a liberális jogrend Nyilvánvaló volt, hogy elfogadása esetén a numerus clausus törvény hatása messze túlnő majd az oktatás területén, s mindenekelőtt a szakértelmiségi foglalkozásokban - az orvosi, jogászi, műszaki és tanári pályán - érezteti majd hatását. A törvény tehát egyértelmű szakítás volt a szabadfoglalkozásoknak a tizenkilencedik században kialakult hazai modelljével. A hallgatók számának állami korlátozása eleve kiterjesztette a kormány hatalmát a praktizáló szakmai közösségekre is. A faji kvóta kodifikálásával pedig a törvény végső soron arra hatalmazza fel a kormányt, hogy politikai megfontolásból piaci monopóliumot teremtsen az állampolgárok egy része számára. A numerus clausus javaslat ezért az értelmiségi szakmák soha nem 17. Uo., 100. old. látott átpolitizálódásának árnyékát vetítette előre. Mindezt ki is mondta a keresztényszocialista kultuszminiszter, Haller István, aki 1920. július 22-én ismertette a nemzetgyűléssel a törvényjavaslatot. Haller szerint a kiegyezés óta az ország életét a liberalizmus szelleme alakította. Majd hozzátette: „A liberalizmus szelleme a numerusclaususról szóló törvényjavaslattal megszűnik. Bizonyos az, hogy minket ebben, amit most törvénybe akarunk lefektetni, senki sem előzött meg, de bizonyos az is, hogy ha valamely nemzet a világon abba a szituációba kerül, amelybe mi kerültünk itt Magyarországon, hogy a magyar állami intézményeknek kebelén felnevelt intelligenciának jókora percentje arra törekedett, hogy a nemzetet nemzeti karakteréből kivetkeztesse,... akkor más nemzet is követni fog bennünket." Magyarország a numerus clausus törvénnyel a nemzetközi közösség bírálatát vonja majd magára - ismerte be Haller. De, tette hozzá: „Nekünk hiába mondják, hogy inhumánusok, reakcionáriusok vagyunk, nem vagyunk világpolgárok. Ezek a frázisok reánk nem hatnak többé. A világégés óriási tüzénél elhamvasztották a magyar nemzet legjobb értékeit." 18 Haller mindazonáltal a törvény parlamenti előterjesztésében nem pártolta a zsidóellenes paragrafus külön kodifikálását. A Kmoskó-féle „felekezeti, vagy faji" paragrafus törvénybe iktatása ellen azzal érvelt, hogy a felsőoktatásban tanulók számának puszta korlátozása önmagában is megfelelő eszköz a zsidó értelmiség számának csökkentéséhez. „Ha mi korlátoz18. Uo., 120. old.
