Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években

lét bocsátották el, köztük diplomás szakembereket.

9 Az utódállamokból menekülő magyarok között is nagy számban voltak a diplomások. A húszas években Budapesten dolgozó mérnökök majdnem fele (47,5 százaléka) az elcsatolt területekről érkezett Budapestre.

10 Az orvosok között kisebb volt ugyan a menekültek aránya, de a fővárosban működő orvosok egytizede így is háború utáni menekült volt.

11 Mindennek eredményeként a két háború között a szakértelmiség Magyarországon szembeszökő aránytalanság forrása lett. A húszas évek végére ez az európai összehasonlításban viszonylag szegény ország az egy főre eső ügyvédek és orvosok számának tekintetében az élre, első helyre ugrott. Ami pedig nem annyira az orvosi ellátás minőségének rendkívüli javulását, vagy a jogi szakértelem iránti különleges keresletet tükrözte, hanem az értelmiségi foglalkozások korábban ismeretlen túlnépesedését. A túltelítettséget tovább fokozta a menekült egyetemi hallgatók fokozatos belépése a munkaerőpiacra. 1920 és 1925 között a magyar egyetemeken tanuló hallgatók egynegyede (24 százaléka) érkezett az elcsatolt területekről, s a következő öt évben arányuk még mindig 13 százalék volt.

12 Mint a táblázatból kiderül, a húszas években a diplomásoknak a népességhez mért aránya még a szellemi túltermelésről híres Németországét is meghaladta.

13 John Maynard Keynes, a Párizs környéki békerendszer nagyhatású kritikusa a húszas évek elején úgy vélte, hogy Magyarországon és Ausztriában a háború utáni helyzet a németországinál is súlyosabb társadalmi válsághoz vezetett: „Ezek az országok már ténylegesen átélik azt, ami Európa többi része számára egyelőre a jóslatok birodalmába tartozik." A két háború között több európai ország vezetett be korlátozásokat a felsőoktatásban, hogy a diplomás végzettek számának csökkentésével vegye elejét a középosztályon belüli feszültségek kiéleződésének. Norvégiában 1926-ban korlátozták az orvosi és műszaki hallgatók létszámát. Finnország a harmincas évek elején egyfajta részleges numerus clausus rendszert vezetett be, Skóciában pedig a tanárképző intézményekben csökkentették állami eszközökkel a hallgatók számát. A magyar numerus clausus törvényben tehát európai összehasonlításban nem az volt az egyedülálló, hogy korlátozta a felsőoktatásban résztvevők számát, hanem az, hogy az állampolgárok egy csoportjával, vagy ahogy a törvényben írták, „népfajával" szemben kifejezetten diszkriminatív intézkedést alkalmazott. 9. Romsics Ignác, Bethlen István: Politikai életrajz, (Budapest, 1991), 164. old. 10. Bene Lajos: A mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, (Statisztikai Közlemények 71:4) 11. Illyefalvi I. Lajos, Az ügyvédek, orvosok és mérnökök szociális viszonyai Budapesten 1943-40, (Statisztikai Közlemények 83:1) 12. Janik Gyula, A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1931/32 tanévben (Budapest, 1933), 21. old. 13. Kotschnig, Walter Maria, Unemployment in the Learned Professions: An International Study of Occupational and Educational Planning (lonáon, 1937), 128. old. 14. Keynes, John Maynard, Jhe Economic Consequences of the Peace (New York, 1971), 249. old.