Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években
politikai szándékot: „Miután a legfőbb baj abból származott, hogy a magyar állam legfőbb iskoláján, az egyetemen a keresztény tanuló ifjúság egészen háttérbe szorult, s a kis számú zsidóság már teljesen lefoglalta az ügyvédi, orvosi, mérnöki, építészi stb. pályát, s így a munkásság parancsolója, a hivatalok vezetője, a legjobban jövedelmező állások birtokosa mindenütt a zsidóság lett, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Haller István kultuszminiszter segítségével keresztülvitte egy olyan törvény megalkotását, amelynek értelmében az egyetemeken csak annyi lehet a zsidó tanuló, amennyi a zsidóságnak a száma az ország egész lakosságához viszonyítva... így lehet elérni, hogy idővel a magyar nép vezetése megint saját fiaiból kikerült intelligens emberek kezébe fog kerülni és nem fog fölöttünk ítéletet zsidó mondani, betegségben zsidó gyógyítani, perben zsidó védeni, a házunkat zsidó építeni, kereskedésünkben, bankunkban zsidó tulajdonos ülni. Ez a tettek keresztény politikája." A numerus clausus törvénynek fontos szerepe volt a Horthy-rezsim társadalmi bázisának és politikai légkörének kialakításában. Igaz, nyolc évvel a törvény megalkotása után Bethlen István miniszterelnök keresztülvitte a zsidóellenes faji kvóta törlését az eredeti törvényből, de ezzel nem jutott nyugvópontra a zsidókvóta ügye. Az egyetemek felvételi gyakorlatában a kvótarendszer - most már törvényes alap nél5. Gergely Jenő, A keresztényszocializmus Magyarországon, 1903-1923 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977), 335. old. 6. O'Boyle, Leonore, „The Problem of an Excess of Educated Men in Western Europe, 1800-1850", Journal of Modern History, 42. 7. Mócsy I. István, The Effects of World War I, the Uprooted: Hungarian ktil - továbbra is irányadó maradt. De ha nem így lett volna, a kvótarendszer politikai és pszichológiai következményeit majd egy évtized után amúgy sem lehetett volna egyetlen rendelettel eltörölni. 1928ra valamennyi egyetemen és értelmiségi szakmán belül kiépültek azok a fajvédő szervezetek, amelyek most már Bethlennel is szembehelyezkedve arra igyekeztek kényszeríteni az egyetemeket, hogy továbbra is a numerus clausus törvény eredeti - zsidóellenes - szellemében működjenek. A numerus clausus intézménye Európában és Magyarországon A foglalkozási szerkezet átalakulása és az oktatási rendszer bővülése a tizenkilencedik századtól Európa több országában vezetett időleges értelmiségi „túltermeléshez". 6 De az értelmiségi munkanélküliségnek Magyarországon és Ausztriában az első világháború után tapasztalt mértéke európai viszonylatban is szokatlanul súlyos volt. 7 Aligha véletlen, hogy az értelmiségi munkanélküliség veszélyeire épp a magyarországi származású szociológus, Kari Mannheim figyelt fel az elsők között. A tanult rétegek helyzetének romlása a háború után azonnal érzékelhető volt. A háborút követően a köztisztviselői karból körülbelül 150000 főt, az alkalmazottak feRefugees and Their Impact on Hungary's domestic Politics, 7975-7927 (New York, 1983) 8. Mannheim, Karl, Mensch und Gesellschaftim leitalter des Umbaus, (Leiden, 1935)
