Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - LENGYEL GYÖRGY A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940)
Az elit, a polgári, az izraelita és a budapesti családok megoszlása kerületek szerint 1941'-ben Kerület Elit Polgári Izraelita Bp-i össz. családok I 16.9 1.9 0.7 2.3 11 20.2 5.5 3.3 6.1 III 0.8 4.0 2.8 6.4 IV 8.9 5.0 2.3 2.4 V 8.0 11.6 17.3 7.6 VI 14.8 12.0 18.4 9.0 VII 1.3 16.9 25.8 11.7 VIII 5.1 13.3 13.1 12.4 IX 0.4 7.8 4.8 8.9 X 0.8 3.1 1.4 6.7 XI 13.1 4.3 1.6 5.9 XII 8.0 4.3 1.7 5.4 XIII 3.8 2.5 6.8 XIV 1.7 6.5 4.3 8.4 100.0 100.0 100.0 100.0 N- 237 39.852 53.505 285.326 D= 51.2 15.3 29.8 8. A szegregáció elemzése során a disszimilációs indexszel dolgoztunk, aminek képlete: D = n z x,-y, i=l 2 ahol n az osztályközök, esetünkben a kerületek száma, Xj és yi pedig az összehasonlítandó kategóriák adott osztályközbe eső relatív gyakoriságai. Amennyiben a társadalmi csoportok között a kerületek szerinti lakóhelyi arányok tekintetében nem lenne különbség, a mutató értéke 0 lenne. Minél nagyobb az ettől való eltérés, annál jelentősebb a lakóhelyi szegregáció. Mivel százalékos megoszlásokat vizsgálunk, az index nem érzékeny az összehasonlított csoportok nagyságára, de két mutató csak azonos kerületszám esetén vethető közvetlenül össze. Elemzésünk implikálja azt a feltevést, hogy 1930 és 1936 között a fővárosi népesség lakóhely szerinti megoszlásában nem volt jelentős elmozdulás. Ezt valószínűsíti az 1930-os és 1941-es népszámlálás adatainak összevetése, amely arról tanúskodik, hogy - noha a fővárosi izraelita népesség száma mintegy 10 %-kal csökkent - sem a fővárosi össznépesség, sem az izraelita népesség kerületek szerinti megoszlása nem változott számottevően. Vö. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1935. Bp., 1935. 33. p; Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1943. Bp. 1943.32. p. Hasonló szegregációs számításokat végzett a századfordulós bécsi zsidóságra Marsha L. Rozenbilt, The Jews of Vienna, 1867-1914. Assimilation and Identity. (N.Y. 1983.) c. könyvében, Id. 71-98; 223-227. p., valamint a budapesti köz- és magánalkalmazotti rétegre Zeke Gyula, „Erdei Ferenc kettős struktúra modellje a statisztikai empíria tükrében - verifikálási kísérlet" c. tanulmányában, in: A Varga László (szerk.) [1987] Rendi társadalom-polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1987.505-518.p. 9. Nagy Beáta, Klubok, kaszinók, társaskörök: az elit társas életének színhelyei. Szakdolg., MKKE, Szociológia Tanszék, 1986., 32., 38. p. 10. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1943. Bp. 1943. 13., 23.p. Polgári népességen itt az összehasonlíthatóság érdekében szűkebb értelemben az önálló iparos, kereskedő, vállalkozó, tőkepénzes és háztulajdonos csoportokat értjük.
