A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PAUL BOYER Az amerikai nagyvárosok erkölcsrendészeti reformjainak két arca

juk látni, mint jönnek majd létre szerte az országban azok a városok, amelyek maradandó alakban testesítik meg a Fehér Város méltóságteljes eszméit.' A Fehér Város keltette magasztos remények nem oldották föl - sőt, valószínűleg inkább kiélezték - azt a nyugtalanságot, amelyet az erkölcsreform hívei a városiasodás kísérő jelenségeinek láttán éreztek. A fennkölt álmodozás mély aggodalmakkal váltakozott. Az effajta bizonytalanságban rejlő feszültségek gyötrelmesen átsütnek Lyman Abbott tiszteletes szavain, aki ,,a ragyogó, szépséges, mégis borzalmas város" erkölcsi jelentőségét akarta szavakba önteni: „Egyfelől a városban ott van minden gonoszság - ez a démoni, a szennyes, a rontó hatású város. Másfelől azonban ott van a városban minden jó, minden, ami nemes - ez az Isten dicsőségével teljes város, Az 1915-ben rendezett gyermekfesztivál a New York-i Central Parkban. Az „egészséges környezet" párthívei a nagyvárosi élet ártalmait ellensúlyozandó kezdettől kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a játszóterek létesítésének. Forrás: Charles Zueblin: American Municipal Progress (New York 1922, Macmillan, 3. kiad. -310. o.) „... az egyént örömkeresést alá kell rendelni az átfogó közjó érdekeinek. "