A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)
ANDREW LEES - LYNN HOLLEN LEES Bevezető
az elmúlt száz év történelmében is megőrizték mértékadó szerepüket. Az általuk kiérlelt politikai és kultúrforradalmak hol büszkeséggel, hol félelemmel töltötték el lakóikat. A jólét és szegénység belőlük kisarjadt végletei némelykor tettekre ösztönöztek, máskor lesújtón hatottak. Akárhogy is, a nagyváros idővel temérdek kreatív erőforrást, tartalékot halmozott fel mind szellemi, kulturális, mind szociális, adminisztratív téren. E tanulmánygyűjtemény szerzői, noha a modern urbanizáció kérdéskörének legkülönfélébb aspektusait elemzik, valamennyien maradandó jelentőséget tulajdonítanak a metropoliszoknak Európa és Észak-Amerika életében. Válogatásunk tizenegy tanulmánya lépésről-lépésre követi nyomon a világvárosok elmúlt száz éves fejlődését, egyszersmind alkalmat kínál az európai és amerikai tapasztalatok tanulságos összehasonlítására. Kötetünk egyetlen írása, amelynek szerzője már nem él, mindjárt a legelső: Charles F. G. Masterman kortársi értékelése a viktoriánus korszak legvégének londoni életéről. Egyúttal.ez az egyedüli írás, amely nem e témára szakosodott hivatásos kutató tollából származik. Noha Masterman Cambridge-ben végzett és a Christ's College hajdani növendékeként mindvégig eleven kapcsolatot ápolt az egyetemmel, a brit fővárosban megtelepedve életétjavarészt gyakorlati ügyeknek s az írói munkának szentelte. Ehelyütt kivonatosan közzétett (elsőként 1901-ben megjelent) esszéjének megállapításai sem tudós kutatáson, inkább a szegények körében gyűjtött saját élet- és munkatapasztalatán alapulnak. Tevékeny részeseként azon oktatási programnak, amely a múlt század nyolcvanas éveitől a kelet-londoni Toynbee Hallban megindult, nemkülönben mint a Szegénytörvény végrehajtásán őrködő helyi felügyelő testület tagja (s utóbb pár éven át mint liberális képviselő), Masterman mesterien képes ötvözni a közvetlen megfigyelést a műveit elemzőkészséggel. Az eredmény, ebben és más munkáiban egyaránt, végül azon árnyaltan érzékletes analízisben ölt testet, melyet az általa „új fajként", „a városlakó új típusaként" jellemzett modern tömegjelenségről állít elénk. Masterman szerint a világ az idő tájt legnagyobb metropoliszának lakói közül máris ijesztően soka csenevész testalkatú, izgékony, egyszersmind bármely cél vagy irányultság nélkül egész életét hordában leélni kész tömegember. Jóllehet ő maga sikeresen elboldogult e városi közegben, az általa festett kép:csaknem vigasztalanul komornak hat. r De Masterman írásának keletkezése táján akadtak olyan férfiak is, akik noha a közügyek-irányításában nála is közvetlenebb és nagyobb részt vállaltak, az általa felvetett problémákra/- csakúgy, mint egyéb nagyvárosi bajokra - merőben másként reagáltak. Mi-aífl^Má&CetmaB kortársai közül számosan elismerték, s amint azt Brian La dd tí\nu\máoyft irhimártörtéríetii távlatból is meggyőzően igazolja: a „Leistungs-verwaltung", az eredmény-vezérelt városigazgatás méltán tölthette el öntudatos polgári büszkeséggel a korabéhVnémiet váföíök s,Burgereit". Hisz a német „Oberburgermeisterek" és más városi mèddo( (- jjolhíjl ?íüinli.i 2. Ld. Bentley B. Gilbert bevezetőiét Masterman művének újabb kiadásához: f. G. Masterman: Jhe Heortofthe Empire: Discussions of Problems orTA#ÍÍ#^fffeVórk 1973, Harper and Row - XXI-XXXIV o.) JPfâsW^taPWàW Rar6É f lJAn: Municipal Life ana Government in Germany (London 1914, Longman's, Green) (.0 >-?29rlvfe
