A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza
kodó kb. 140-150 főnyi személyből mintegy 20 fő vesztette életét az ostrom alatt, illetve a kapitulációt követő vérgőzös, szenvedélyektől teli félórában. Tóth Lajos ezredest is a felkelők szállították az épület elfoglalása után kórházba. Csoportjához beosztott többi tisztjének - összesen tízen voltak - nem lett bajuk. A honvédegyenruhát mindenki tisztelte. További sorsuk elvész az ismeretlenség homályában. A kádárista „dokumentációkból" mindenütt hiányoznak - és ez nem véletlen. Míg a téren - a külföldi fotóriporterek örömére - a csőcselék őrjöngve verte és köpdöste az „ávós hullákat", a józan fegyveresek mindent megtettek annak érdekében, hogy a rend mielőbb helyreálljon. A gyilkos sortűz, amellyel egy civil csoport az első ávéhás foglyokat lemészárolta, nem mindenki részére volt halálos. A vöröskeresztesek a magukat halottnak tettető karhatalmisták közül nem egyet gépkocsira raktak és kórházba szállítottak. Mások a pártház esetleges kirablását akadályozták meg. Tehergépkocsin szállították a közeli Péterffy Sándor utcai kórház gazdasági hivatalába az épületből összeszedett írógépeket, értékesebb szőnyegeket és a pártház kézikasszáját, megkérve a tisztviselőket, hogy ezeket - ideiglenesen - vegyék . . 48 at megőrzésre. Hány személy esett a Köztársaság téren 1956. október 30-án a kivégzések áldozatául? 48. Dr. Missura Tibor orvos (St. Gallen) levele Gosztonyi Péterhez, 1963. Dr. Missura 1956. október 30-ón orvosként a Péterffy Sándor utcai kórházban tevékenykedett. 49. „Népakarat"; Budapest, 1957. január 3. 50. Hollós - Lajtai, i.m., 304. és a következő oldal 51. Lovas Márton: Becsületes vagy becstelen embereket gyilkoltak A Fehér Könyvek és a hasonló jellegű pártbrosúrák a pártállam összeomlásáig nem voltak képesek (nem akartak) egy részletes statisztikát e témáról összeállítani. Soós György rendőrezredes, régi pártkáder, Budapest rendőrfőkapitánya 1957ben azt állította: 60 hazafit gyilkoltak le az ellenforradalmárok. 4 Később ez a szám erősen csökkent. Hollós Ervin - Lajtai Vera 23 személyről emlékezik meg, de ezek közül többen a pártház ostroma közben kaptak halálos sebet, vagy hónapokkal az események után haltak bele sérüléseikbe (mint Kállai Éva). 50 Lovas Márton 16 belső karhatalmistáról, három honvédtisztről, két pártfunkcionáriusról és a pártház borbélyáról tud, mint a „lincsek" áldozatairól. Nézetünk szerint 12-13 főre tehetjük azok számát, akiket valóban a pártház kapitulációja után gyilkoltak le. Hivatalosan Kádárék később 25 főt neveztek meg, akik a Köztársaság téren „a proletárhata52 lom védelmében" életüket adták. Hogy hányan estek el a Köztársaság téri pártház megostromlásánál - erről még senki nem szedett össze adatokat. A pártház előtti gyilkosságokért, tudtunkkal, a kádárista belügyminisztérium nyomozó hatósága - főnöke a ma is Budapesten élő Hollós Ervin - hét személyt küldött a bitóra. A bebörtönzöttek száma ismeretlen. És a többiek? A pártházban majd másfélszáz ember tartózkodott. Ezekből hozzávetőleg 30-40 meg a Köztársaság téren? Válasz Horváth Zoltánnak. In: „Magyarország"; Budapest, 1957. március 20., 15. oldal. És ide tartozik Gosztonyi Péter: 1956, Köztársaság tér. Ki kezdeményezte a népítéletet? In: „Népszabadság"; Budapest, 1992. április 16. 52. Hollós-Lajtai, i.m, 5. oldal