A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza

úrrá lenni a helyzeten: a népi demokrácia elbukik, ha nem kiáltjuk ki a katonai diktatúrát. A terv tartalmazta a politikai vezetők néhány napos elszigetelését is. Erre azért lett volna szükség, mert akkor még nem tudtuk, hogy ki az áruló. Az egész Akadémia utcát (itt volt az MDP Országos vezetőségének székhelye. — G. P. megj.) el akartuk zárni a külvilágtól. Természetesen az ellátásról gondoskodtunk volna, de még a telefont is ki akartuk kapcsolni. Azt reméltük, 48 óra alatt rendet teremtünk, meg is voltak a megfelelő emberek ehhez..." Kommunista légvárak. Arról nem is beszélve, hogy időközben a szovjet politika is lépett egyet: ma már tudjuk, Nagy Imre ellen. Ok - mind a politikai, mind a katonai vonal

25 - a Katonai Bizottság létén már rég túltették magukat. Más utat kerestek. Ködösítettek. Nagy Imrét csapdába csalták. Október 28-án estére Nagy Imre kezdett úrrá lenni a káoszon. Délutáni rádióbeszédében kijelentette többek között, hogy „a kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna... A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről..."

26 A kibontakozás tehát történelmi tény lett. Ahogy az is történelmi tény, hogy az ortodox kommunista Katonai Bizottság ok23. Földes, i.m., 242. oldal 24. Földes, i.m., 243. oldal 25. Enal olkalmom volt Moszkvában 1991 márdusában elbeszélgetni Mikojan ny. vezérezredessel, Anasztáz Mikojon fiatalabb fiával és E. I. Molasenko nyugalmazott attábomaggyal. Az előbbi édesapja magyarországi politikai küldetéséről beszélt; az utóbbi a budapesti harcokról. tóber 28-ai bevonulása és működése a Köztársaság téri pártházban ezen dátum után milyen illegális és milyen bűnös volt. Itt tulajdonképpen egy földalatti szervezkedés, katonai puccs előkészítése folyt Nagy Imre új nemzeti programja, a nemzeti kibontakozás ellen. Október 29. Október 29-én délután négy órakor Kutikov százados a Különleges Hadtest parancsnokságáról utasítást kapott, hogy három páncélosával (amelyek mindeddig biztosították az MDP nagybudapesti pártbizottsága székházát) távozzon a térről. O sem értette a helyzetet, de amikor a parancsot visszakérdezte és azt megerősítették - anélkül, hogy távozásáról értesítette volna a pártházbeii vezetőket -, elhagyta a teret. Malasenko altábornagyot (aki 1956 őszén a Különleges Hadtest parancsnoki karában felelős beosztásban volt), 1992 márciusában Moszkvában ezekről a napokról faggatva, azt a választ kaptam: „48 órán belül el kellett hagynunk a MikojanSzuszlov-Nagy Imre megegyezés értelmében Budapestet. A kivonulást kerületenként bonyolítottuk íe. Elsőnek a budapesti VIII. kerületből vontuk ki csapatainkat." Nem kérdeztem tovább. Később ötlött csak eszembe: miért épp a VIII. kerülettel kezdték meg a kivonulást? Mert a pártház ott volt, és azt akarták bizonyos meggon találkozáson részt vett még Budapestről dr. Györkéi Jenő ny. alezredes, hadtörténész. A beszélgetés a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövetsége épületében zajlott le. 26. Free Europe Press kiadása: A Magyar Forradalom és SzabadságImre a hazai rádióodosok tükrében, 1956. október 23. - november 9, NewYotk 1956.102. oldal