A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza

pártházzal kapcsolatban annyiban voltam informálva, hogy évekkel előtte az a ter­vező vállalat tervezte az épületet, amelyik Forradalmi Tanácsának az elnöke voltam. A tervezőket személyesen ismertem. A forradalom alatt felkerestek a titkos alagu­tak miatt. Sem a tervek, sem a tervező és a statikus nem tudtak semmi ilyesmiről, pe­dig más esetben (például Rákosi villájá­nál), ha nem is mi terveztük a földalatti részt, de megkaptuk a Belügyminisztéri­umból a kijárataik helyét. Egy ilyen bun­kerbejáratra terveztem jómagam is a Gerő villánál egy kerti szaletlit..." A józan ész is ellentmond egy ilyen „egérodú" létezésének. És az is tény, hogy a magyarországi kommunista párt hallatlan gőgjében, elbizakodottságában és ostoba­ságában, még a gondolatát sem merte fel­vetni, hogy biztonsági előkészületeket te­gyen egy olyan esetre, amikor pártfunk­cionáriusok, „vezető elvtársak" (pártzsar­gonban: „pártmunkások") Magyarorszá­gon menekülésre kényszerülnek. Összegezve a fent elmondottakat, sze­retném a tényekhez néhány gondolatomat elmondani. A Köztársaság téri ostrom tör­ténete a mai napig feltáratlan. Egy sor fe­hér folt létezik itt, amit az elmúlt 38 év alatt nemhogy nem kutattak, de összefüggései­ben sem vizsgáltak meg. Nézetem szerint az ostromot az AVH provokálta ki. Az ost­rom - bárhogy is szerette volna Kádárék alatt a pártpropaganda a tömegekkel elhi­tetni - nem a pártháznak, hanem az oda be­fészkelődött belső karhatalomnak szólt. Ki vitte a tömegeket ki a Köztársaság térre, miután az ostrom elkezdődött? Miért ma­radt el az ostromlottak felmentése? A véd­telen államvédelmi őrök meggyilkolása ki­nek kedvezett? Kik adtak a lincselésre (illetve a kivégzésre) parancsot? A BM vizsgálati Jelentés 1957-ből ezeket a kér­déseket fel sem veti. Tudjuk, hogy a szov­jet belbiztonsági szolgálat, a KGB legfőbb főnöke, Ivan Szeröv 1956 októberében Bu­dapesten tartózkodott, és tevőlegesen ki­vette a részét abból, hogy fegyveres felkelő csoportoknál dezinformációs célból saját embereit (magyarul jól beszélő KGB ügy­nököket) helyezzenek el. Ilyenek voltak az Angyal-csoportnál és a Corvin közben is. Pont a Köztársaság téren ne lettek volna? Ha provokáció volt a Köztársaság téri csata és főleg az ezutáni fogolygyilkosságok, beleértve a hisztériakeltést szolgáló titkos alagutak létének hangoztatását - akkor meg­lehet, hogy mindez a KGB kézjegyét viseli. 3 így nem csodálkoznánk, ha a közeljövőben a moszkvai, egykori KGB levéltárból a ma­gyarországi 1956-os eseményekkel kap­csolatban a „Köztársaság téri akciót" illető­en új, a dolgokat „más" megvilágításba he­lyező és perdöntő dokumentumok kerül­nének elő. 53. Ezek az „infittrálások" a szovjet törtenelemben többször is előfor- folytatott harcok során is számtalan szovjet ügynököt vegyítettek az dúltak. így dolgozott az NKWD Spanyolországban is a polgámáború- ostromlottak közé - különböző katonai vagy politikai feladattal, bon és a második világháború idején. A budapesti ostrom és a BeHinnéi

Next

/
Thumbnails
Contents