A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

legfontosabb elemei a cégbírósági bejegyzés átfutásának lerövidítése, és olyan vállalkozásélénkítési eszközök alkalmazása, amelyek vállalkozócentrikusan segítik a vállalatalapítást. Ilyen intézmények lehetnek például a „one-stop agency"-k, ahol a vállalkozásalapítás egy helyen, egyetlen alkalommal elintézhető. 3. Az egyes piacokra vonatkozó sajátos szabályok megalkotása és módosítása során is el kell kerülni a belépési korlát emelését és a már piacon levők túlzottan erős védelmét. 4. El kell kerülni az adószintek további növelését, ideértve az adókedvezmények csökkentését is. A vállalkozók számára nem a százalékok változása, hanem a tényleges adóterhek számítanak. Ebben az értelemben az 1994-re érvényes változások semmiképpen sem jelentenek érezhető adócsökkentést, és így nem is ösztönöznek az informális tevékenységek csökkentésére. 5. Az adócsökkentés hatása az informális tevékenységek csökkentésére akkor lesz a legnagyobb, ha programszerűen, ütemezetten valósul meg. A vállalkozók bizalmának megnyeréséhez csak pozitív tapasztalatok sorozata vezethet. 6. A jelenlegi helyzetben az ellenőrzések szigorítása önmagában inkább negatív hatásokat eredményez, például tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt, és a vállalkozók egy részét még mélyebb illegalitásba kényszeríti. A szigorításnak csak akkor van értelme, ha ösztönző intézkedések is történnek 7. A vállalkozásfejlesztési politikának egyre nagyobb figyelmet kellene szentelnie a már működő vállalkozások ösztönzésére. Az erőforrások nagyobb részét lenne célszerű a kezdők támogatása helyett az életképesek serkentésére fordítani. Az erős, növekvő magánvállalat kevésbé kényszerül az informális eszközök alkalmazására. 8. Az államháztartás kiadási oldalának mélyreható reformja nélkül nem képzelhető el a kiadások érdemi csökkentése, és így az adó- és járulékszinteké sem. A gazdasági növekedés megindulása önmagában nem oldja meg a magas jövedelemközpontosítás problémáját. 9. A szabálykövető magatartás egyik feltétele az érintettek által elfogadható szabályok megalkotása és alkalmazása. Ez akkor valósul meg, ha nagyobb és aktívabb a részvétel a szabályalkotási folyamatban. A részvétel hatékonysága a képviseleten alapuló érdekérvényesítő szervezetek működésén múlik. 10. Az adófizetési hajlandóságot javíthatná, ha erősebb és következetesebb kontroll valósulna meg a közpénzek elköltése felett. Az adófizetők számára láthatóbbá és érthetőbbé kell tenni, hogy milyen célokra fordítják befizetéseiket, és hogy az összegek felhasználása ellenőrzött. Ahol erre lehetőség van, ott érdemes valamilyen módon kapcsolatot teremteni a befizetések és az elérhető közszolgáltatások között. 11. A szabályozás minőségében számottevő javulást hozna, ha a piackonform keretszabályozás által nyújtott formaiizálási lehetőségeket - főként a vállalkozások működési feltételei vonatkozásában - a gazdaság adott fejlettségéhez igazodva, az informális szféra integrálhatóságának mértékében fokozatosan alkalmaznák.