A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - KATONA GÉZA A bűnöző vállalkozás (Mihancsik Zsófia interjúja)

A bűnöző vállalkozás KATONA GÉZA Mihancsik Zsófia: Ha jól tudom, a klasszikus alvilág is „modernizálódott és indusztrializálódott" mára: szervezett bűnözésnek nevezik. Kik a szereplői, mikor jön létre, milyen körülmények között? Egyáltalán, az alvilág és a szervezett bűnözés ugyanazt a jelenséget írja-e le? Katona Géza: Inkább negatív megközelítésből tudnék válaszolni. Valóban, amikor a sajtóban arról olvasunk, hogy az alvilág vagy a maffia tartja kézben például a Lehel piacot vagy a kamionpihenőt, ez inkább zsurnalizmus, köznapi megnevezés. Ha ugyanerről egy bíróval vagy egy ügyészszel beszélget, ő azt fogja mondani, hogy az igazságszolgáltatásban nem találkozott még szervezett bűnözéssel, maffiával. Ami azt jelenti, hogy csak valószínűsíteni lehet, hogy egyes bűncselekmények a szervezett bűnözés kategóriájába tartoznak, de bizonyítani eddig nem sikerült. Klasszikus példa erre Al Capone, aki a harmincas évek elején a chicagói bűnözés meghatározó személyisége volt; biztos, hogy nagyon sok leszámolás mögött ő állt, azonban ezt perrendszerűen bizonyítani nem tudták, s a végén adócsalásért kasznizták be. Ugyanis a szervezett bűnözésnek éppen az a sajátossága, hogy olyan fedéssel és olyan taktikával dolgozik, hogy vele szemben a bizonyítás rendkívüli nehézségbe ütközik. Miben áll ez a fedés? Leggyakrabban azt jelenti, hogy egy „maffia" valamilyen legális szervezet formájában tevékenykedik, akár családi alapon, akár klánként, akár üzleti vállalkozásként nagyobb területet összefogva, mint Szicíliában. De a belső szervezet is a fedés céljait szolgálja. Megfélemlítésen alapuló kapcsolatok jellemzik a szervezett alvilágot. Keményen hirerarchikus, állandó szervezetek alakulnak ki, s a hierarchián belül rendkívüli tekintélye van a hierarchia csúcsán álló bossnak, főnöknek, keresztapának. Tehát a szervezeten