A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
nyugdíjasok egy része is, az informális szféra irányába sodródik. - Az állami vagyon lebontása, azaz a privatizáció, a társadalmi-gazdasági szerkezet átalakítása érdekében végzett kreatív rombolás. Mivel az állami vagyon értékének meghatározása során számos bizonytalansági tényezővel kell számolni, a privatizáció során a világon bárhol elkerülhetetlen a korrupciós folyamatok felerősödése. A jelzett, informális módon végrehajtott tőkefelhalmozás egyik legnagyobb morális veszélye az, hogy a negatív példák fellazítják a „vesztes" bérből és fizetésből élők erkölcseit, s ezáltal fokozott elnézést követelnek önmaguk számára a negatív konszenzus alapján. - Az infláció és a munkanélküliség növekedése szintén természetes kísérőjelensége a transzformációs időszaknak. Az infláció, alacsony szinten, rendszerfüggetlen tényezőnek tekinthető az informális gazdaság bővülése szempontjából, a transzformációs gazdaságokban fellépő infláció azonban többnyire az átalakuló monetáris és fiskális rendszer zavarainak tudható be. A csődök és felszámolások magas száma jelentős munkanélküliséghez vezet, főképpen az alulképzett (segédmunkás) kategóriában. A munkanélküliséget erősíti a szerkezetátalakítási folyamat is, amelynek következtében növekszik a strukturális munkanélküliség. A munkahely vétlen elvesztése az a traumatikus pont a transzformációs folyamatban, ahol az egyének - morális gondok nélkül - a legkönnyebben átlendülnek az informális szférába. Megfelelő szociális program hiányában ez a lépés kivédhetetlen. - Az informális szféra bővülését segítik elő azok a tervgazdaságból örökölt formációk és attitűdök is, amelyek az ún. második gazdaság - bizonyos mértékben pozitívnak tekintett - folyamatainak továbbélését jelentik. A második gazdaság szereplőinek egy része integrálódott a formális gazdaságba, más részük vegyes (formális/informális) tevékenységet folytat, jónéhányan pedig - a hagyományokat folytatva - átléptek az informális gazdaságba. — Az informális szféra bővülésének egyik fontos tényezőcsoportja a fellépő szabályozási!számbavételi problémákból adódik. Ez természetes jelenség, hiszen a gazdasági-, jogi szabályozatlanság, a régi és az új szabályok keveredése, a kialakuló joghézagok átmenetileg erősítik az informális szféra esélyeit. A számbavételi gondok pedig oly módon hatnak az informális folyamatok erősödésének irányába, hogy a nem megfelelően felismert felszíni jelenségek időleges orvoslása hektikussá teszi a szabályozást, miáltal az veszít(het) megalapozottságából, és nem tekinthető bizalomerősítő tényezőnek a formális gazdaság érdekében. Ajánlások 1. Továbbra is alacsonyan kell tartani a belépési korlátot a vállalkozói szférába. Bár szükség van a jelenleg érvényes szabályok következetesebb alkalmazására, és néhány esetben finomítására, el kell kerülni azt, hogy nehezebbé váljon a vállalkozóvá válás. 2. A belépési korlát átlépését több tekintetben még könnyebbé kell tenni. Ennek
