A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
akkor ez is a gazdálkodás hatékonyságát rontja. Ha meg akarjuk válaszolni azt a kérdést, hogy milyen politikát kell folytatni ahhoz, hogy az informális tevékenységeket minél nagyobb mértékben integrálhassuk a formális gazdaságba, akkor alapvető jelentőségű az a kérdés, hogy a gazdaság a Laffergörbe melyik szakaszán van. A már ismertetett adó- és járulékszintek ismeretében, valamint annak tudatában, hogy a jövedelmek központosítása Magyarországon az elmúlt években 60% fölött volt, és 1991-ben és 1992-ben a 70%-hoz közelített, nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a magyar adószintek már elérték azt a mértéket, ahol a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásuk olyan nagy, hogy az az összes adóbevétel csökkenését eredményezi. A fenti gondolatmenet legfontosabb tanulságai a következők. 1. Az adószintek további növelése csökkenti a gazdasági teljesítményt és növeli az informális tevékenységek arányát. A két hatás együtt az adóbevételek további csökkenését eredményezi. A kedvezmények csökkenése ebből a szempontból az aggregált adószint növelésével egyenértékű. 2. Az ellenőrzés szigorítása és ezzel az informális tevékenységek arányának csökkentése önmagában hasonló következménnyel jár, vagyis csökkenti a gazdaság összteljesítményét. 3. Az adószintek csökkentése önmagában nem eredményezi automatikusan az informalitás csökkenését. Egyrészt a csök15. Az összefoglalás Oezsériné Major Mária. „Az informális szféra Magyarországon a rendszerváltás időszakában (Mökrostnjkturális kentés mértékének érezhető hatással kell járnia, másrészt további módokon kell az „adómorál" javítására ösztönözni. Összefoglalás 15 - A szociális piacgazdaság kiépítése során létrejövő ún. negatív konszenzus alapján az állam a magángazdaság kiépülését - a kölcsönös elnézés jegyében - alacsonyabb terhelés mellett viselte el. Ezáltal kialakult az ún. félig-vállalkozók azon gazdaságfilozófiája, mely szerint a második gazdaság integrálása és/vagy transzformálása magángazdasággá számukra csak a vegyített elosztási rendszer legkedvezményesebb sávjában lehetséges, ettől eltérő esetben pedig nagyvonalúan „átjárnak" az informális gazdaságba. A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy - leszámítva bizonyos többszörösen hátrányos helyzetű kategóriákat - a többség egyidejűleg vesz részt formális és informális folyamatokban, nagyjából a régi (piacos szocialista) sémák alapján. - A tervgazdaságokból a piacgazdaságokba transzformálódó társadalmi-gazdasági rendszerekben a átalakulóban lévő elosztási rendszerek és az örökölt bérrendszerek erőteljes társadalmi-gazdasági feszültségeket okoznak. Ez az alapprobléma - nevezetesen az, hogy az elvonások és a bérrendezések egyes társadalmi rétegeket esetlegesen és aránytalanul nagy mértékben sújtanak - megteremti annak a veszélyét, hogy a munkaképes korú egyének, sőt a olopfogalmak)'' Piacgazdaság Alapítvány, 1993 augusztus, (Kézirat, pp. 35.) feHwsználásávöl készült.
