A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

lyet a jogszabályok megengednek vagy nem tiltanak. Adóeltikolás (tax evasion) alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyek a jogszabályok megszegésével csökkentik a befizetendő adót vagy járulékot. A két fogalom közötti különbség nagyon fontos, hiszen különböző természetűek, és különböző eszközökkel kezelhetők. Megkülönböztetjük az eltitkolt adóalapot, az eltitkolt jövedelmet és az (eltitkolt) be nem fizetett adót. Ezek különböző adónemeknél különbözőképpen alakulnak. Például az ÁFA esetében az eltitkolt adóalap a be nem vallott forgalom, viszont az eltitkolt adó és a jövedelem azonos. Az SZJA esetében viszont az eltitkolt adóalap a be nem vallott személyi jövedelem, és a be nem fizetett adó csak ennek az adott jövedelemhez tartozó adókulcs által meghatározott százaléka. Nagyon fontos összefüggés, hogy az eltitkolt adó nem azonos a beszedhető adóval, hiszen a vállalkozói szférából kivont jövedelem az adóalap csökkenését is jelentené. A továbbiakban azt a gondolatmenetet követjük, hogy amennyiben az adóalanyok adót akarnak eltitkolni, akkor ezt csak úgy tehetik, ha az adó alapját is eltitkolják. Ezt a különböző adó és járuléknemek esetében különböző módon és következményekkel tehetik meg. A korábban definiált fogalmakat minden vizsgált adónem esetében meghatározzuk. Először csak az adóeltitkolásra adunk becslést, az adóelkerülés következményeit később tárgyaljuk. Elsősorban akkor van mód adóeltitkolásra, amikor végső felhasználónak történő értékesítéskor nem fizetnek ÁFÁ-t. Nem végső fogyasztónak csak akkor lehet ÁFA fizetés nélkül értékesíteni, ha később egészen a végső fogyasztóig el lehet kerülni az ÁFA fizetését. A módszer legfontosabb eleme az adóalap, vagyis a forgalom (egy részének) eltitkolása. A gyakorlatban a számlaadás nélküli értékesítés még önmagában nem feltétlenül jelent adóalap eltitkolást, mert a vállalkozók egy-egy időszak lezárásakor dönthetnek arról, hogy valójában mekkora bevételt titkolnak el. Az értékesített termék ÁFA-tartalma az állam jövedelme. A be nem fizetett adó a vállalkozó jövedelme lesz. Elképzelhető olyan eset, amikor a szabályosan adózó tevékenység önmagában nem képes jövedelmet termelni, ilyenkor a be nem fizetett forgalmi adó a jövedelem forrása. A be nem fizetett adó megosztható a fogyasztóval, ilyenkor a termék olcsóbb lesz. Ez részben kompenzálja a fogyasztó formális garanciális jogainak elvesztését, részben növelheti a forgalmat, vagyis az adott termék piacát. A forgalmi adók nélkül árult termékek egy részénél a piaci tranzakció csak azért lehetséges, mert a termék így olcsóbb. A eltitkolt forgalmi adók mértékét két megközelítésben becsüljük. Az 1992-es belföldi forgalmi adók összege 362,4 Mrd Ft volt. Ha feltételezzük, hogy a végső felhasználóknak történő értékesítés teljes kereskedelmi forgalmának 25-30%-a informális, akkor az eltitkolt és be nem fizetett forgalmi adó összege mintegy 90-110 Mrd Ft. A másik megközelítés kiindulópontja az, hogy 1992-ben a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma meghaladta az 1.500 Mrd Ft-ot. Ha a különböző értékesítési he-