A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

lyeken végzett ellenőrzések eredményei alapján 25-33%-ra tesszük az eltikolt forgalmat, akkor ez 380 - 500 Mrd Ft-os öszszeget jelent. Az átlagos adótartalmat nem lehet pontosan megállapítani, miután különböző AFA-kulcsok és fogyasztási adók terhelnék az egyes árukat. Becslés alapján az átlagos adótartalmat 20%-nak vettük. Az ebből származó informális jövedelem azonos lenne a be nem fizetett forgalmi adók összegével, amennyiben nem számolunk azzal, hogy az eladó megosztja az eltitkolt adót a vevővel. Mivel azonban a be nem vallott forgalom utáni adó a vállalkozások nagy részénél azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az elégséges hatékonyságot, joggal feltételezhető, hogy a be nem fizetett adót megosztják részben a vevővel (alacsonyabb ár formájában), részben a szállítókkal (főleg a nagyobb forgalom révén). A kieső adóbevétel is kisebb, mint a formálisan számított adóeltitkolás, mert joggal feltételezhető, hogy a megosztott „nyereség" forgalomnövelő hatású, vagyis a forgalom csökkenne, ha minden vállalkozás minden forgalmi adót megfizetne. Természetesen az eltitkolt forgalomnak további adózási és járulékfizetési konzekvenciái is vannak, elsősorban a társasági adóra, a személyi jövedelemadóra és a TBjárulékra. Ezeket azonban később vesszük figyelembe. Ebben az esetben az történik, hogy a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók a ténylegesnél kisebb nyereség kimutatásával kevesebb nyereségadót fizetnek. 10. Az APEH rendszeresen végez ellenőrzéseket a kiskereskedelmi és A módszer itt is az adóalap, vagyis a nyereség részleges vagy teljes eltitkolása (a költségek növelése, a bevételek csökkentése), ami feltételezi a forgalom egy részének eltitkolását is. A társasági adót a vállalatok a nyereségük után fizetik. Bár nem adó, de itt érdemes figyelembe venni az állami vagyon után a költségvetésnek fizetett osztalékot, ami az állami vállalatok gazdálkodásában szintén csökkenthető informális tevékenységgel. A társasági adóval kapcsolatos adóeltitkolás lehetősége a pénzintézeteknél gyakorlatilag nincs meg, ezért ezeket itt nem vesszük figyelembe. A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók is potenciális adóeltitkolók ennél az adónemnél. Nem tekintjük adóeltitkolásnak azt, ha a vállalkozások a törvényes kereteken belül a lehető legnagyobb mértékben élnek a költségek elszámolásának lehetőségével, sőt tudatosan törekszenek a társasági adó minimalizálására. A vállalatok társasági adója (pénzintézetek nélkül) és az állami vagyon után fizetett osztalék 1992-ben mintegy 60 Mrd Ft volt. Az informális gazdálkodás eszközeivel eltitkolt adó további 50-75%, vagyis 30-45 Mrd Ft. Az adóköteles személyi jövedelmek (elsősorban bérek) be nem vallásával kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek a potenciális adóalanyok. Az adóalap eltitkolása itt az SZJA-t törvény hatálya alá eső jövedelmek eltitkolását jelenti. Gyakori forma, hogy a bérek egy részét fizetik csak vendéglótóipori egységekben. A bedés ezek eredményeire épül.