A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
seb. eltulajdonított javakból származó jövedelmek értékét. A becsült összegben az adócsalásból származó informális jövedelem aránya 30%, a korrupció, sikkasztás aránya meghaladja a 27%-ot, a fusizás és a feketemunka részesedése 20,5%, a borravaló és a csúszópénzek, a moonlighting, a feketekereskedelem, valamint a fogyasztók megkárosítása egyaránt 5-5%-os súlyt képviselnek. Szegmensspecifikus reprezentatív minták alapján végzett guestimation: Árvay János és Vértes András vezetésével 1993 őszén készült el a Kék Szalag Bizottság kezdeményezésére az a jelentős OECD finanszírozással támogatott kutatási program 8 , amelyben a rejtett gazdaság nagyságát becsülték az 1980-92 közötti időszakra, párhuzamosan alkalmazott megközelítő módszerekkel. A számbavétel során az ENSZ által ajánlott számlarendszerhez (SNA, 93) alkalmazkodtak, lényegében az eltitkolt és a földalatti (concealed and underground) gazdaságra kiterjedően. Ennek megfelelően nem vették figyelembe a korrupcióból, vesztegetésből és a termelés szféráján kívüli lopásból és egyéb hasonló üzclmekből származó - az informális szférába beletartozó és becslések alapján 1992-re mintegy 180-200 milliárd forintra tehető - jövedelmeket. 1992-re a munkacsoport a rejtett gazdaságból származó jövedelmek mértékét az alapáron számított GDP 27%-ára, mintegy 650 milliárd forintra becsülte. A munka nagy erénye, hogy bemutatja az egyes tu8. „A magánszektor reális szerepe a magyar gazdaságban" című kutatási program II. része: A rejtett gazdaság Magyarországon, GKI 1993. lajdonosi szektorok megoszlását is a rejtett gazdaságból származó jövedelmek vonatkozásában, amit 1992-ben a következőképpen becsültek: köztulajdonú szektor 10%, magántulajdonú szektor 88% és külföldi tulajdonú vállalkozások 2%. Adók 9 A magyarországi informális szektor működését döntő mértékben meghatározza, hogy a belépési korlát alacsony, vagyis a vállalkozás indítása viszonylag könnyű, viszont a működés adó- és járulékterhei (összességükben) nagyon magasak. Alapvetően ezek a tényezők magyarázzák, hogy a magyarországi informális szektor legnagyobb része formálisan bejegyzett vállalkozások keretében működik. Az informalitás célja elsősorban az adó eltitkolása és ezáltal a jövedelmek átcsoportosítása az állam és az adózók között. Saját becslésünk ezért arra a módszerre épül, hogy az egyes adófajták szerint határozzuk meg az adóeltitkolás mértékét. Mielőtt azonban ezt megtennénk, néhány fogalom használatát tisztázzuk. Különbséget teszünk adóeltitkolás és adóelkerülés között. Adóelkerülés (tax avoidance) alatt azt a tevékenységet értjük, hogy az adózók az adóalap csökkentésének és a kedvezmények kihasználásának törvényes módjaival a lehető legkisebb adó fizetésére törekszenek. Ide tartozik tehát minden olyan módszer, ame9. A fejezet Kállay László: Az informális szektor terjedelme Magyarországon. Piacgazdaság Alapítvány, 1993 című tanulmánya alapján készült.
