A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
latos adatszolgáltatásban - jelenleg még számos bizonytalansági tényezővel kell számolni. Ezért - mivel az alapadatok egy része is becslésekre épül - az informális jövedelmek becslésekor a bizonytalansági tényezők hatványozottabban éreztetik hatásukat. A továbbiakban a magyarországi informális gazdaság méretére vonatkozó publikus szakértői becsléseket tekintjük át. Monetáris módszer alkalmazásával történő becslés Az informális gazdaság egy részének nevezetesen a pénzért végzett „illegális" tevékenységek - méretének becslését a Kornai János vezette OTKA-kutatás keretében 4 Laczkó Mária egy módosított monetáris modell keretében 6 kísérelte meg. Az alkalmazott modell lényege, hogy egy úgynevezett készpénzkeresleti függvény segítségével az 1970-1989 közötti időszakra - azaz a második gazdaság virágkora idejére - számszerűsíti az informális folyamatok bizonyos körének arányát, a GDP százalékában kifejezve. A hivatkozott monetáris módszerrel Laczkó Mária becslése alapján - 1973 és 1987 között az „illegális" gazdaság a GDP százalékában kifejezve 13%-ról 18%-ra növekedett (57,9 milliárd forintról 226 milliárd forintra). 1987 után - számításai szerint - ugrásszerűen megnövekedett a kész4. A hivatkozott OTKA-kutatás keretében készült tanulmány címe: Magyarország átmenete a piacgazdaság irányába. 5. Laczkó Mária: Az illegális gazdaság aránya Magyarországon 1970 és 1989 között, Közgazdasági Szemle, 1992. szeptember. 6. A modell Feige általánosított készpénzarány modelljét továbbfejlesztő Tanzi és Cogan módszereire támaszkodik, előzőeket a szocialista viszonyokhoz adaptálva. pénz közvetítésével realizált illegális tevékenységek aránya, így - 1988-ban 26%-ot (367 milliárd forintot), - 1989-ben 31%-ot (524 milliárd forintot), - 1990-ben pedig 34%-ot (608 milliárd forintot) képviselt a szféra teljesítménye a GDPhez viszonyítva. Megjegyezzük, hogy - véleményünk szerint - 1991-től kezdve kevésbé állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a kimutatott extra készpénzigény az informális (beleértve a szerző által illegálisnak tekintett) folyamatok eredményének tekinthető, hiszen az utóbbi két évben erőteljesen megnövekedett a vállalkozások készpénzigénye mind az üzleti életben mutatkozó bizalmatlanság, mind a csőd- és felszámolási eljárások növekvő száma következtében is. Részletes lakossági adatfelvételen alapuló guestimation : Az 1991. évre Ekes Ildikó - hivatkozott könyvében, részletes lakossági adatfelvétel, valamint a fellelhető statisztikák alapján a guestimation módszerével - a rejtett gazdaságban realizált jövedelmeket a GDP 23-24 %-ára (542,8-559,0 milliárd forintra) tette. Ez a közelítés nem tartalmazza sem az informális privatizációból, sem pedig a vállalatoktól, intézményektől 7. A módszer - adott tények ismeretében kialakított - vélelmezésekre, becslésekre támaszkodik, s napjainkban az egyik legelterjedtebb módszertani megoldásnak számít az informális gazdaságból származó jövedelmek meghatározósára. A guestimation elnvezés az angol guess = vélni és az estimation = bealés szavak összevonásából származik.
