A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

gyarapodó gazdaságot már a várak köré szerveződő település nem tudta jól megvédeni a rablásoktól. A fellendülő kereskedelem számára a város volt a legalkalmasabb településforma, és a bonyolultabb intézmények kifejlesztésére is itt nyílt lehetőség. Ahogy a városok nőttek, egyre több lehetőséget kínáltak a gazdálkodás perifériájára szorultaknak, akik nem találták meg a helyüket a - konkrét és átvitt értelemben vett - piacokon. Bár a törvény nem bánt velük kesztyűs kézzel, mégsem voltak gonosztevők, bűnük általában nem volt több, mint hogy a hivatalos szabályok keretein belül nem találták meg a megélhetésüket. A kontárkodás egyidős a céh intézményével, engedély nélküli iparűzés azóta van, amióta engedély kell az iparűzéshez. De nem kell a múlt ködébe vesző jelenségek között túl sokat kutatnunk. Napjaink gazdasága legalább ennyi példát szolgáltat az informalitásra. Új szabályok és lehetőségek A kilencvenes évek elején lezajlott az egyik legizgalmasabb, bár közvetlen eszközökkel alig megfigyelhető átalakulás a magyar gazdaságban. Korábban, a központilag tervezett, hiányjelenségektől áthatott gazdaságban is sokan kényszerültek a hivatalos kereteken kívül jövedelmet szerezni. Ez adta a második gazdaság nagy részét. Házilag épültek a lakások, kontárok, fusizók és háztáji gazdálkodók kínálták azt, amit a tervgazdaság nem tudott, vagy 1. North, Douglas C. & Robert Paul Thomas: The Rise of the Western World, A new Economic History. Cambridge University Press, 1990,1. oldal nem akart a maga eszközeivel előállítani, az ingyenes egészségügy finanszírozásában pedig a társadalombiztosítás mellet az ellátottak is részt vettek. 1990-től addig elképzelhetetlen lehetőségek tárultak azok elé, akik saját vállalkozás megindítását vagy a korábban megkezdett tevékenység folytatását tervezték. Tetszésük szerinti vállalati formát választhattak, alig korlátozták tevékenységi körüket, még az import csatornái is egyre szélesebbre nyíltak. A gazdálkodás szabályai rövid idő alatt radikálisan megváltoztak, de az új szabályokat legalább annyian sértették meg, mint a régieket. A magángazdaság fejlődni kezdett, áralkuit sok termék és szolgáltatás piacává. A piacok újraépülésében nagy szerepet játszott az informalitás, az új szereplők sokkal jobban siettek a cégek megalapításával, vagy a vállalkozói igazolványok kiváltásával, mint az adófizetéssel. Olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyekben a „főnökök és keresztapák" erős kézzel irányították a keresletet és a kínálatot, megkerülhetetlen, bár általában formálisan nem jelenlevő ügynökök határozták meg az új piaci pozíciókat.

3 Becslések Az informális szféra, illetve annak részei (pl. rejtett gazdaság) nagyságát a különféle szakértői becslések elsősorban a jövedelemfajták összegzése alapján adják meg. A magyar gazdaságra vonatkozó statisztikákban - elsősorban a magánszférával kapcso2. North i. m. 22. oldal. 3. Erről részletesebben lásd Szabó Katalin: Piacok (újjá)születése. OTKA tanulmány, 1992.