A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
KIVUL Mekkora az informális gazdaság Magyarországon? DEZSÉRINÉ MAIOR MÁRIA FUTÓ PÉTER KÁLLAY LÁSZLÓ Egy elmélet A helyesen megválasztott szabályok akkor teszik lehetővé az egyéni haszon növekedését, ha az egyben társadalmi hasznot is hajt. Országok felemelkedése, birodalmak bukása múlhat azon, hogy milyenek a gazdasági intézmények. A gazdaság működésének szabályai együtt változnak a társadalommal. Douglas G. North Nobel-díjas amerikai közgazdász, gazdaságtöténész szerint a gazdasági növekedés legfontosabb magyarázó tényezője a gazdaság működését meghatározó szabályok és a tulajdonjogok összessége. A tulajdonjogokat és a kereskedelmet például nem egyformán érdemes szabályozni, amíg a gazdaság főleg csak önellátó mezőgazdasági termelést jelent, és amikor az iparnak, a szakosodásnak már egyre nagyobb a jelentősége. Ha fogy a szabad, megműveletlen föld, akkor egyre kevésbé működik az osztatlan tulajdon intézménye, és ha működik a városok közötti kereskedelem, akkor a falakon kívül is érdemes védeni a tulajdont. H a a szabályok ennyire fontosak, akkor annak is nagy jelentősége van, hogy ki, mikor és miért szegi meg őket. A korábbi érdekeket sértő új intézmények, a régi jogokat megerősítő törvények betartását nem mindenki érzi erkölcsösnek, és ha a közjót túl sok mindennel kell szolgálni az egyéni boldogulás érdekében, akkor sok a szabályszegés. Az informalitás nem más, mint a szabályok diszfunkciója. North arra is felhívja a figyelmet, hogy a tulajdonjog és a gazdaság működését szabályozó más intézmények a településformákra is hatással voltak. Egy idő után a
