A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

PERIFÉRIÁN - DIÓSI ÁGNES Hol lesz majd lakóhelyük?

ni. Itt aztán megállt az iskola és Tibi tudománya a második kisegítő osztálynál. Sokan laktak együtt egy kis lakásban, beadták a lakásigénylést. Kapott is Éva a hatodik kerületben kétszobás, elvileg komfortos lakást. Gyakorlatilag a fürdőszobát nem lehetett használni. Rendbehozására se pénz, se különösebb igény nem volt. Mónika ekkor tizenhárom éves volt, és eljutott az ötödik osztályig, nagy szó. Fecó meg másodikba járt, illetve nem járt. Pedig Éva mindent elkövetett: elkísérte, ott is maradt vele olykor, hiába. Fecó (aki hat évig szopott), olyan cirkuszokat csinált az iskola miatt, hogy Évának a szíve szakadt miatt. A gyerek meg pontosan tudta, hogyan zsarolhatja az anyját. Az iskola feljelentést tett, és Éva ellen vádat emeltek kiskorú veszélyeztetéséért. A bíróság világosan látta, hogy itt nem éheztetésről, bántalmazásról van szó, és hogy ez az asszony a maga kultúrája szerint jó anya, elítélése indokolatlan és ésszerűtlen is lenne, tehát védő-óvó felügyeletet rendelt el. Amit pedagógus, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichiáter ebben az ügyben elkövethetett, azt mind elkövette. Hasztalan. Mert az egyetlen és abszolútnak tűnő érték, ami a cselekvéseket megszabta, az iskola volt; amihez képest nemcsak a család bizonyult eleve alkalmatlannak, hanem a családhoz képest az iskola is. Tibi tizenhat éves lett, de két kisegítő osztályával még segédmunkásnak se tudott elhelyezkedni. Talán nem is igazán akart. Visszajárt gyerekkora színhelyére rokonok, haverok közé. Csoportos balhékba keveredett, egy kocsifeltörési ügyben ő is vádlottként szerepelt. Egy lánynak gyereke lett tőle. Éva mint anyaoroszlán vette magához az unokáját egy fillér nélkül: ha már a fiában nincs öröme, legalább az unokájában legyen. A gyerek anyja szedte a családi pótlékot, egyéb segélyeket is megszerzett, hogy a gyerekét nevelni tudja, de Éva nem adta. Megvolt a véleménye, hogy a lányt csak a szórakozás érdekli, nem a gyerek, és talán nem egészen alaptalanul vélekedett így. Tibi még arra se volt képes, hogy egy liter tejet hozzon a gyerekének. Csecsemő volt maga is: nem volt miben és mihez felnőnie. Mónika is bekerült a társaságba, szerepet osztottak rá az egyik balhéban, rendőrségi jegyzőkönyv lett belőle. Nagy verekedés volt érte a srácok körében, nehezen tudott igazságot tenni. Tizennégy éves korában az egyiktől terhes lett. Fecó is megtalálta a maga társaságát: iskola helyett lépcsőházakban szipuztak. Semmit se lehetett csinálni vele. Kilencéves eszével fölmérte esélyeit, és úgy döntött, nem érdemes erőfeszítéseket tennie. Mónika egészséges kislányt szült, Éva újraélte anyaságát ebben az unokájában is. Felnövő gyerekei kicsúsztak a kezéből. Tudatában egy archa-