A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
ILLEGALITÁSBAN - CSIZMADIA ERVIN A szamizdat szubkultúrája
A Szféra erősen demonstratív folyóirat volt, szándékosan szerepelt rajta Tóth Gábor neve és címe (ő ekkor, a Tanárképző Főiskola elvégzése után, állástalan volt). Olyan szerzők írtak a lapba, mint Könczöl Csaba, Radnóti Sándor, Mérei Ferenc, Dalos György, Petri György és még sokan mások. Szemben más szamizdatokkal, ez a kiadvány erősen irodalmi arculatú volt; igen sok politikai töltetű verset közöltek (pl. Hajdú Zsuzsa Képek a nemzetmentésről 1981 telén, amely a Szféra búcsúzó antológiájában jelent meg). A szerzők névsorát és a folyóirat tematikáját nézve úgy tetszik: a Szféra szerzőinek egy része a demokratikus ellenzéknek ahhoz az ágához tartozott, amely a politikát kevésbé direkt eszközökkel képzelte el. A Naplót elindító úgynevezett Pala utcai társaság (lásd a Naplóról írottakat) például a Szférának is adott cikkeket. Az antológiában leközölt levelek tanúsága szerint azok, akikhez eljutott a körülbelül 100 példányban gépelt Szféra, rokonszenvvel figyelték törekvéseit. Ugyanakkor a szerkesztőkhöz írott levelek némi bepillantást engednek a korszak hangulatába. Az egyik fölkért szerző például így ír, amikor nem vállalja a lap fölkérését: „Van most kialakulóban egy próbaalkum a Hatalommal, mely szerint ha én nem publikálok külföldön és szamizdatban, akkor feloldják a rám vonatkozó publikációs tilalmat... Megpróbálkozom a dologgal, aztán majd meglátjuk, hogy tisztességes volt-e az üzlet, kapok-e valamit azért, mit áldo71. Nem egyértelmű, hogy ennek a beidézésnek van-e köze a 8. számban megjelenő „Akasszátok fel a KIRÁLYOKAT" című cikkhez, amely Király István 60. születésnapjára íródott. Az mindenesetre tény, zok. Ha nem, akkor szabad a gazda..." És tovább: „Keményebb időben nyilván jobb színvonalú szamizdatot lehet csinálni, de én nem tartozom azok közé, akik a keményebb időket vágyják. És nem felejtem el, hogy a viszonylag jobb publikációs lehetőségek záloga a létező szamizdat." A Szféra végül is 1982 februárjában jelent meg utoljára. A megszűnés pontos okai nem egyértelműek. Tóth Gábor személyes közlése szerint a hatóságok ugyan tudtak a folyóirat létezéséről, de a 8. számig nem háborgatták a szerkesztőket. A 8. szám után kapták az első rendőrségi idézést (1981 novemberében), amelyen fölszólították őket, hagyják abba tevékenységű ket." M iután Tóth Gábor erre nem tett ígéretet, a 9. szám után ismét beidézték, s ekkor már keményebb büntetést helyeztek kilátásba. Valószínűleg ez, valamint a Beszélő „talpon maradása" és a Szféra tekintélyének megcsappanása vezetett a folyóirat megszűnéséhez. Bába Iván nevéhez köthető az 1981 áprilisában meginduló és 6 számot megérő szamizdat, a Magyar Figyelő. A Magyar Figyelő a romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség ügyeinek orgánumaként határozható meg (mai fogalommal nemzeti liberális szellemiséggel), de sokat foglalkozott a lengyelországi fejleményekkel is. A 3. számban olyan dokumentumokat közöltek, amelyek értelmiségi csoportok és a kulturális hatóságok összetűzéséről tudósítanak (Pl. a Kecskeméti Forrás baráti kör levele Horváth Istvánhoz, a Bács-Kiskun hogy a 8. szóm után Radnóti Sándor például elhatárolódott a cikk hangvételétől.
