Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
viszonyt Jugoszláviával. Erre ok nincs." Március végén viszont a VII. kongresszusára készülő jugoszláv párt programtervezete igen erőteljes reakciót váltott ki a Kremlben, s ez vonatkozott arra is, ami szerepelt benne (a sztálinizmus elítélése), arra is, ami nem (a Szovjetunió vezető szerepének kinyilvánítása a szocialista táborban). A „revizionizmus" másik két jelentős alakja közül Nagy Imre a budapesti Gyorskocsi utcai börtönben várta sorsának beteljesülését. Már elkezdett perét szovjet kérésre 1958. február elején félbeszakították, ám a 19 „fejére szóló" döntés érvényben maradt. A lengyel Wladyslav Gomulka ebben az időben mind közelebb került a szovjet állásponthoz. 1958 első felében a revizionizmussal szembeni „Szent Szövetség" szigora mindenesetre határozottan nőtt, bár április elején a nyilvánosság előtt még kevés jel mutatott arra, amire a nyár elején sor került. 20 „Montgomery, a vár ura" - a házigazda Ha Hruscsov hosszú utat tett meg előző budapesti vendégeskedése óta, ez bízvást elmondható Kádár Jánosról, a vendéglátóról is. 1957 januárjában a levert forradalom romjain még éppen hogy berendezkedett, 18. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) MDP-MSZMP ir. 288/5/59.6. e. A PB ülése, 1957. december 28.9. 19. Kiss József - Ripp Zoltán: „Mi inkább az elnapolás mellett vagyunk, minthogy enyhe ítéletet hozzunk most". Három dokumentum a Nagy Imre-per 1958 februári elhalasztásáról. Társadalmi Szemle, 1993.4. sz. 82-95. 20. A „Szent Szövetség" kifejezés ebben az összefüggésben Fejtő Ferenctől származik, Id. összefoglalóját az 1956 utáni kelet-középeurópai helyzetről: A népi demokráciák története. Bp - Párizs, Magve1957 júniusában, szinte egyidőben a moszkvai puccskísérlettel Kádár is megszabadult politikai ellenfeleinek pártvezetésben lévő maradványaitól. Vendégétől eltérően erre nem váratlan lépés adott számára lehetőséget, hanem tudatos „építkezés". Viszonylag szilárd helyzete nem jelentett azonban „Treuga Dei-t" a vezetésen belül, akadhattak olyanok, akik késégbe vonták egyszemélyi vezető szerepét. Például Münnich Ferenc, aki állítólag Hruscsov eredeti kiszemeltje volt 1956ban, vagy a rákosista körök exponense, Kiss Károly. Amikor 1957 őszén ez utóbbiak Kádárt kompromittáló kiadványt készültek megjelentetni '56-os beszédeiből ha hinni lehet Marosán Györgynek, - nem volt teljesen egyértelmű a Politikai Bizottság magatartása. Egy magas szintű látogatástól Kádár az effajta belső egyensúly22 hiányok orvoslását is várta. Fő ellenlábasai persze már régen nem a vezetésben foglaltak helyet - velük kapcsolatosan már Hruscsovval való első, 1956. november 3-i esti találkozóján megállapodott. Rákosi, illetve Nagy Imre visszatérése a hatalom csúcsaira ettől kezdve nem jött igazán számításba. „Ügyeik végső elintézése" azonban Kádár számára nyomasztó gond maradt, s magas vendége érkezése pillanatában nyilván ezek is foglalkoztattő - Magyar Füzetek, 1991. II. köt. 112-135. 21. Marosán György: Fel kellett állnom. Bp. Híriapkiadó, 1989. 137-142. 22.1957 őszén Kádár bizalmasán, Sándor Józsefen és Bajkov követségi tanácsoson keresztül tájékoztatta Hruscsovot Münnich és Kiss vélhető aspirációiról. A Jelcin-dosszié. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk. Gál Éva, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János. Bp. Századvég - 1956-os Intézet, 1993.204-207.
