Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - SCHWEITZER GÁBOR Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?

lentek meg. (...) díszmagyaros urak között, kik az emelvény két oldalán foglaltak he­lyet, feltűnést keltett Kornfeld Zsigmond, a Magyar Hitelbank igazgatója, ki széles mellszalagon a legmagasabb rendjelt visel­te, mellyel nálunk zsidó dicsekedhetik: a második osztályú Lipót-rendet. (...)" (Ez­redvégi istentisztelet az ország első temp­lomában. Egyenlőség, 1896. május 15.) Ugyanitt és ugyanekkor hangzott el a hazai neológia egyik vezéralakja, Kohn Sá­muel ünnepi ódája is: „Mint zsidóhitű ma­gyarok (...) repeső szívvel és vallásos öröm­mel ünnepeljük ezredéves fönnállását a drága hazának, melyet a mi számunkra is szereztek Árpád honfoglaló hadai, köztük, történeti emlékeink tanúsága szerint, zsi­dóhitű szövetségeseik. Odaadó, rajongó szeretettel elmondjuk róla a költő szavait: (...) «Orczammal leborulok földedre, meg­ölelném minden te kövedet, megcsóko­lom poraidat! » Hisz e föld a mi szent föl­dünk; minden köve dicső tettek emléke, mely hősies küzdelmekről beszél hozzánk, és poraiba elegyedtek őseink porai, kiket ezer év alatt befogadott anyai öle" („Hir­dessetek szabadságot". Dr. Kohn Sámuel ünnepi beszéde. Egyenlőség 1896. 05. 15.) Az előbbi cikk írója hangsúlyozta, hogy az Istentiszteleten a zsidó arisztokrácia és nemesség képviselői is szép számban meg­jelentek. A millennium évében - a korábbi adatok ismeretében - kiemelkedően sok zsidó kapott nemesi kutyabőrt az uralko­1. William McCagg: A sikerhez vezető út. A nagy válság (1900-1918); részletek a Jewish Nobles and Geniuses in Hungary a'rnö kötetből. In: Zsidókérdés Kelet- és Közép- Európában. Bp. ( 1985. 389. táblázat. 2. A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői dótól. E nemesítések ténye is igazolja a Karády Viktor kutatásaiból levont követ­keztetést, miszerint „az asszimilációs kész­ség a befogadó társadalom és az asszimilá­landók érdekviszonyainak függvénye". 2 Az asszimiláció tehát nem egyoldalú folya­mat - miként ezt többen értelmezték -, hanem bizonyos kimondott vagy ki nem mondott érdekegyeztetések eredménye. A magyarországi zsidóság a jogegyenlősé­gért, a befogadásért és jogbiztonságért „cserébe" materiális és szellemi tőkét ajánlott fel a magyar liberalizmus számára. Ez az érdekegyeztetési politika jól-rosszul, de a dualista kor fennállása alatt működő­képesnek bizonyult. Ennek az együttmű­ködésnek tehát egyik visszajelzéseként is értelmezhetjük a zsidó nemesítéseket (még akkor is, ha előbb vagy utóbb e ne­mesítettek egy tekintélyes hányada el­hagyta ősei hitét). Az aranykort, a millen­nium varázsát a szegedi főrabbi, a világhírű tudós, Löw Immánuel így jellemezte: „Férfikorba lép a nemzet, komoly mun­kának férfikorába. Nem ifjúi múló lelke­sedéssel, férfiúi odaadás teljes higgadtsá­gával csügg immár hazáján, királyán, emez osztályosán, jóban, rosszban, akin bálvá­nyozó szeretettel csügg szíve, akiért ma buzgó imádság epedez százezrek ajakán." 3 A politikai cionizmus századvégi színre­lépése ebben a közegben érte Magyaror­szág zsidóságát. Meglepve s talán kicsit ér­tetlenül is fogadták ezt a radikális politikai és szellemi mozgalmat, mely dédelgetett a magyar társadalomtörténetben. In: A zsidókérdésről. Szombathely, 1989.112. 3. Részletek a Dorozsmán 1896. május 14-én tartott prédikációból. In: Az ezredév. Nyok beszéd. Szeged, 1896.14. old.

Next

/
Thumbnails
Contents