Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - SCHWEITZER GÁBOR Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?

lentek meg. (...) díszmagyaros urak között, kik az emelvény két oldalán foglaltak helyet, feltűnést keltett Kornfeld Zsigmond, a Magyar Hitelbank igazgatója, ki széles mellszalagon a legmagasabb rendjelt viselte, mellyel nálunk zsidó dicsekedhetik: a második osztályú Lipót-rendet. (...)" (Ezredvégi istentisztelet az ország első templomában. Egyenlőség, 1896. május 15.) Ugyanitt és ugyanekkor hangzott el a hazai neológia egyik vezéralakja, Kohn Sámuel ünnepi ódája is: „Mint zsidóhitű magyarok (...) repeső szívvel és vallásos örömmel ünnepeljük ezredéves fönnállását a drága hazának, melyet a mi számunkra is szereztek Árpád honfoglaló hadai, köztük, történeti emlékeink tanúsága szerint, zsidóhitű szövetségeseik. Odaadó, rajongó szeretettel elmondjuk róla a költő szavait: (...) «Orczammal leborulok földedre, megölelném minden te kövedet, megcsókolom poraidat! » Hisz e föld a mi szent földünk; minden köve dicső tettek emléke, mely hősies küzdelmekről beszél hozzánk, és poraiba elegyedtek őseink porai, kiket ezer év alatt befogadott anyai öle" („Hirdessetek szabadságot". Dr. Kohn Sámuel ünnepi beszéde. Egyenlőség 1896. 05. 15.) Az előbbi cikk írója hangsúlyozta, hogy az Istentiszteleten a zsidó arisztokrácia és nemesség képviselői is szép számban megjelentek. A millennium évében - a korábbi adatok ismeretében - kiemelkedően sok zsidó kapott nemesi kutyabőrt az uralko1. William McCagg: A sikerhez vezető út. A nagy válság (1900-1918); részletek a Jewish Nobles and Geniuses in Hungary a'rnö kötetből. In: Zsidókérdés Kelet- és Közép- Európában. Bp.

( 1985. 389. táblázat. 2. A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői dótól. E nemesítések ténye is igazolja a Karády Viktor kutatásaiból levont következtetést, miszerint „az asszimilációs készség a befogadó társadalom és az asszimilálandók érdekviszonyainak függvénye".

2 Az asszimiláció tehát nem egyoldalú folyamat - miként ezt többen értelmezték -, hanem bizonyos kimondott vagy ki nem mondott érdekegyeztetések eredménye. A magyarországi zsidóság a jogegyenlőségért, a befogadásért és jogbiztonságért „cserébe" materiális és szellemi tőkét ajánlott fel a magyar liberalizmus számára. Ez az érdekegyeztetési politika jól-rosszul, de a dualista kor fennállása alatt működőképesnek bizonyult. Ennek az együttműködésnek tehát egyik visszajelzéseként is értelmezhetjük a zsidó nemesítéseket (még akkor is, ha előbb vagy utóbb e nemesítettek egy tekintélyes hányada elhagyta ősei hitét). Az aranykort, a millennium varázsát a szegedi főrabbi, a világhírű tudós, Löw Immánuel így jellemezte: „Férfikorba lép a nemzet, komoly munkának férfikorába. Nem ifjúi múló lelkesedéssel, férfiúi odaadás teljes higgadtságával csügg immár hazáján, királyán, emez osztályosán, jóban, rosszban, akin bálványozó szeretettel csügg szíve, akiért ma buzgó imádság epedez százezrek ajakán."

3 A politikai cionizmus századvégi színrelépése ebben a közegben érte Magyarország zsidóságát. Meglepve s talán kicsit értetlenül is fogadták ezt a radikális politikai és szellemi mozgalmat, mely dédelgetett a magyar társadalomtörténetben. In: A zsidókérdésről. Szombathely, 1989.112. 3. Részletek a Dorozsmán 1896. május 14-én tartott prédikációból. In: Az ezredév. Nyok beszéd. Szeged, 1896.14. old.