Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - SCHWEITZER GÁBOR Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?

liberalizmusukkal olyannyira ellentétes tanokat hirdetett. Az alábbiakban a korabeli közvéleménynek a cionizmus eszméjének megjelenésére rezonáló hangjait elevenítjük fel, különös tekintettel az egyértelmű elutasítástól az óvatos befogadásig terjedő zsidó véleményekre. Herzl és a „A Zsidó Állam" Theodor Herzlt, a fiatal bécsi újságírót és divatos színpadi szerzőt kezdetben szembesülvén az osztrák politikai antiszemitizmus térnyerésével - áthatotta az a meggyőződés, hogy a zsidókérdést csakis az általános konverzió, áttérés szüntetheti meg. Színpadi íróhoz méltó teátrális jelenetet képzelt el ehhez a grandiózus „öngyilkossághoz": „...egy beszélgetés folyamán felmerült a gondolat: talán a leghelyesebb volna az «egy akol, egy pasztor» megoldása. Kihallgatást kérne a pápától és megkötné vele a zsidó világbékét. Az összes zsidók egy napon áttérnének a katholikus vallásra, nem lopva, nem szégyenkezve, mint eddig egyesek tették, hanem nyíltan, ünnepélyesen, az összes harangok zúgása mellett". - írja Patai József Herzl-monográfiájában.

4 A párizsi Dreyfus-per kijózanítólag hatott a tárgyaláson tudósítóként részt vevő bécsi újságíróra. A zsidó emancipáció és asszimiláció éppen klasszikus szülőföldjén, Franciaországban vallott látványosan kudarcot, Herzl értékelésében.

5 A liberális jogegyenlőség és beolvadás zsákutcába ju4. Patai József: Herzl. Bp.

( é. n., 60. 5. Herzl világszemléletének változására, különös tekintettel a franciaországi és ausztriai eseményekre Id. Carl E. Schorske: Pin de Siècle tott, vélte Herzl, s világgá kiáltotta felismerését: a zsidókérdés egyetlen megoldása csakis a zsidó állam, a zsidók államának létrehozása lehet (s nem a hitelhagyás, vagy bármi más). Ez a keserű eszmélés szülte a politikai cionizmus programadó röpiratát, a „Der Judenstaat"-ot, azaz „A Zsidó Allam"-ot. Érdemes felidézni e vékony könyvecske néhány gondolatát, már csak annak illusztrálására is, miért volt botránykő a liberális zsidóság szemében. Herzl gondolatmenetének egyik lényeges pontja szerint a zsidókérdés sem nem társadalmi, sem nem vallási kérdés, még ha annak látszik is. Nemzeti kérdés ez - írja - „és, hogy megoldhassuk, mindenek előtt világkérdéssé kell azt tennünk, amely a kultúrnépek tanácsában lesz szabályozandó. Nép vagyunk, egy nép."

6 A „Der Judenstaat" gondolatmenete szerint az asszimiláció és emancipáció minden látszat ellenére sem oldja fel a feszültségeket. Ellenkezőleg: a jogegyenlősítés gerjesztőleg hat az antiszemitizmusra. Az asszimiláció, a teljes beolvadás ugyan lehetséges volna - egyebek mellett a vegyes házasság intézményének gyakorlati alkalmazásával -, de ehhez az szükségeltetne, hogy „csak két nemzedéken át békében hagynának bennünket. Nem fognak bennünket békében hagyni olvassuk Herzl jóslatát. - A türelmesség rövid korszakai után újból feltámad az ellenünk való gyűlölet. Boldogulásunk és nyugalmunk valami izgató hatással lehet környezetünkre... (...) Nép vagyunk - az elVienna. Politics and Culture című kötete Politics in a New Key: An Austrian Trio fejezetét. New York, 1980.116-175. 6. A Zsidó Állam. Ford.: Schönfeld József. Bp., 1919.11.