Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
EGYÜTTÉLŐK - KLEIN RUDOLF Keresztények számára már érthető, zsidók számára még emészthető
tornyai emelkednek ki belőle. A következő zsinagógák már nem hatalmas templomok, városképi szerepük nem kiemelt, és a minden eddigit felülmúló, újabb lépcsőfok abszolválását jelképezni hivatott lipótvárosi és budai zsinagóga nemcsak hogy nem valósult meg, de még koherens programú, identitású és architektúrájú terv sem 21 Ti látott napvilágot. Különös, hogy Budapesten a soha nem látott óriási mű a sok pénz és a főváros türelme és jóindulata dacára sem lát napvilágot. Az okok között van valószínű az is, hogy ellentétben a vidéki zsidó hitközségek koherenciájával és bizonyítani vágyásával, a befutott és mindinkább asszimilált, valamint igen nagyszámú (az összlakosság 23%-a volt zsidó) fővárosi zsidóság már nem érzi szükségét sem annak, hogy manifesztatív templomot emeljen, sem pedig hogy identitását meghatározandó gyülekezzék. Valószínű az is, hogy a főváros zsidósága sokkal fragmentáltabb, éppen a nagyfokú asszimiláció (a vegyes házasságok egyes időszakokban elérték a 30%-ot is!) és a jelenlevő ortodoxia miatt, mint a vidéki, ahol többé kevésbé megvolt valamiféle konszenzus a két említett csoport között (lásd Debrecen, Szabadka). A fővárosi zsidóság igen hamar, ifjúkorában teremtette meg csodálatos templomát, érett férfikorában számosságát és jelentőségét tagadó módon nem volt képes dicső hajlékot építeni urának, mintha megérezte volna a közelgő vihar előszelét. Irodalom: Badurina, Andelko - Skunca, Bernardin - Skunca, Florijan: Sakralni prostor tijekom povijesti i danas. Florijan Skunca, Zagreb, 1987. Eschwege, Helmut: Die Synagoge in der deutschen Geschichte. VEB Verlag der Kunst, Dresden, 1980. Fleischhauer, Inge - Klein, Hille) : Über die jüdische Identität. Eine psycho-historische Studie. Jüdischer Verlag, Königstein/Ts., 1978. Gazda Anikó et al.: Magyarországi zsinagógák. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1989. Gené, Pierre: Wiener Synagogen 1825-1938. Locker Verlag, Wien, 1987. Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok. Gondolat, Bp. 1987. Guzsik Tamás: Szakrális építészeti terek funkcióelemzése. Budapesti Műszaki Egyetem, Építészettörténeti és Elméleti Intézet, Bp. 1988. Hammer-Schenk, Harold: Synagogen in Deutschland. Geschichte einer Baugaftung im 19. und 20. Jahrhundert. Hans Christians Verlag, Hamburg, 1981. Hanák Péter: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Bp. 1984. Hoffmann, Paul: The Viennese Splendor, Twilight, and Exile. Anchor Books, Doubleday, 1989. Klein Rudolf: Szabadságtényezők az építészetben, Új Symposion, Újvidék, 1987. Krinsky, Carol Herselle: Synagogues of Europe. The Architedural History Foundation, New York, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, and London, England, 1985. Landesmann, Peter: Die Juden und ihre Widersacher. Nymphen-burger, München, 1989. Müller, Ines: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Locker Verlag, Wien; MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp. 1993. Schwarz, Hans-Peter: Die Architektur der Synagoge. Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt a. M., 1988. Újvári Péter: Zsidó Lexikon. A Zsidó Lexikon kiadása, Budapest, 1929 Reprint: Blackburn International Incorporation, 1987. Venetianer Lajos: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Bp. 1984. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Könyvértékesítő Vállalat, Bp. 1986. Wigoder, Geoffrey: Synagogen in Berlin Hl. Zur Geschichte einer zerstörten Architektur. Verlag Willmuth Arenhövel, Berlin, 1983. Wigoder, Geoffrey: The Story of the Synagogue. Harper and Row, Publishers, San Francisco, 1986. McCagg, William 0.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban, 1670-1918. Cserépfalvi, Bp. 1992.
