Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
PROVOKÁTOROK - BENCSIK ZSUZSA Egy koncepciós per előkészítése
hogy a két munkaszolgálatos kivégzése miatt félt a kiadatástól. Saját kémtevékenységét elismerve - az ügyészségen tett módosított vallomásával megegyezően - gyakorlatilag visszavonta valamennyi, másra terhelő korábbi vallomását. Tagadta, hogy Szent-Miklósy Istvánon és Jaczkó Pálon kívül bárki is segítette volna hírszerzői tevékenységében. „A nyomozati vallomásom márcsak azért sem lehet helyes, mert el sem képzelhető egy titkos megbízást végző egyénről, hogy ismeretlen egyénekhez beront és felfedi hírszerzői mivoltát. A tárgyaláson mindegyik vádlott kijelentette, nem érzi magát bűnösnek. A bíróság 22 tanút hallgatott meg, ebből tizenhárom a munkaszolgálatosok kivégzése ügyében tett vallomást. A valamennyi vádlottat érintő kémkedés tehát háttérbe szorult, s a bíróság nem kívánta figyelembe venni, hogy ez a vád kizárólag visszavont beismerő vallomásokon alapult. Ezért idézték meg tanúként azt a dr. Szöllőssy Lórándot, aki a Népügyészségen a kihallgatásokat vezette. Elmondta, javasolta Pünköstinek, tegyen feljelentést a rendőrségi eljárás ellen, ha ott bármi módon bántalmazták volna. Pünkösti erre azt válaszolta: nem érdemes, úgyis tudja, mi vár rá, számolt a következményekkel. Vagyis a kihallgató ügyész szerint Pünkösti azért vonta vissza a vallomását és mentette társait, mert szégyellte magát vádlottársai előtt, 27 akik a tárgyaláson is jelen lesznek. Mindezekkel mitsem törődve, a tárgyalás megkezdésének napjáról beszámoló Népszava öles betűkkel hirdette: „Beismerő vallomást tett Pünkösti az összeesküvők kémszervezetének vezetője" 28 . A tárgyalásról szóló további tudósítások is következetesen tartották magukat ehhez az elvhez. Az ítélet meghozatalára 1947. május 21én került sor: Pünkösti Lászlót halálra, dr. Bejczy Gyulát négy év fegyházra, Végh Imrét két év fegyházra, Valgóczy Imrét egy év börtönre ítélték, Raffay Elemért és dr. Lipcsey Lászlót a vád alól felmentették és szabadlábra helyezték. A 29 oldalas ítélet indokolása bravúrosan kerüli meg az Intelligence Service, vagyis az angol hírszerzés kérdését: „A Népbíróság megállapítása szerint azon tény, ha magyar állampolgár a felszabadító hatalmak bármelyike, tehát ha akár az orosz, akár az angolszász hatalmak elleni tevékenységet fejt ki, e cselekmény annál is inkább alkalmas arra, hogy bizalmatlan légkört teremtve, a felszabadítók és a felszabadítottak közötti békés együttműködés lehetőségét megakadályozza, mert azonfelül, hogy ellentétben áll a hála érzésével azokkal szemben, akiknek békés fejlődésünk lehetőségét köszönhetjük, de bizalmatlanság keltés(ér)e is feltétlenül alkalmas. Nem lévén kétséges pedig, hogy az orosz birodalom érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki azon egyén, aki ellene hírszerzői munkát végez..." 29 . 26. BFL Nb. 1322/1947.141. 27. Uo. 213-216. 28. Népszava, 1947. május 13. 29. BFL Nb. 1322/1947.282. 30. BM Jelentés 40. 31. BFL Nb. 1322/1947.293-296. 32. Uo. 252-253.
