Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
PROVOKÁTOROK - BENCSIK ZSUZSA Egy koncepciós per előkészítése
Az ítélet megszövegezéséhez nem volt szükség tárgyalásra. A bíróság állásfoglalását - úgy tűnik - nem befolyásolták az ott elhangzottak. A BM őrizetében található, a Magyar Közösség ügyéről szóló 1970-es (!) jelentés szerint is „magyarországi orosz objektumok felderítése az eljárás idején nem minősülhetett kémkedésnek. így átmeneti megoldásként a háborús bűntett 13. par. 7. pontját hívja fel, mely a népeknek a há30 ború utáni megbékélését csorbítja' . Az ítélet kihirdetése után az ügyész súlyosbításért, a védők enyhítésért fellebbeztek. A Népbíróságok Országos Tanácsának tárgyalását több ízben elnapolták, ítélethirdetésre végül 1947. október 7-én került sor. Ebben Pünkösti László, Raffay Elemér s Valgóczy Imre elsőfokú ítéletét helybenhagyták. Bejczy Gyula négy évi fegyházát ugyanennyi börtönre, Végh két évi fegyházát három évi börtönre változtatták. Dr. Lipcsey Lászlót is bűnösnek találták másodfokon, ezért kilenc havi börtönnel sújtották. (Lipcsey egy másik MK-perben is szerepelt vádlottként, a bíróság elutasította azt az ügyvédi indítványt, hogy a két eljárást vonják össze.) A furcsa látogatás következtében beindult a Magyar Közösség-lavina. A nemzetgyűlés több meghatározó egyéniségét keverték bele Pálffyék, Péter Gáborék. így hurcolták el a szovjet hatóságok Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát, a magyar szervek Jaczkó Pált, Saláta Kálmánt, Gyulai Lászlót, Hám Tibort, Horváth Jánost, Kiss Sándort, Vatai Lászlót, s a később szabadlábra helyezett Vörös Vincét. E folyamat utolsó mozzanataként 1947. június 1-én lemondatták Nagy Ferencet. Az utolsó választott miniszterelnök távozásával együtt - a többpártrendszer felszámolásával - Magyarországon hosszú időre megszűnt maga a demokrácia is. A „kémhálózat" megszervezőjére ezek után már nem volt többé szükség. Pünkösti hiába élt a kegyelemkérés lehetőségével minden fórumon, sorsát nem kerülhette el. 1948. április 21-én „az ítéletvégrehajtó és segédei a kivégzést 8 óra 35 perckor megkezdték és annak befejezését a népügyésznek jelentették. Kiküldött bíró felhívja az orvosokat, hogy a halál beálltáról győződjenek meg. Az orvosok jelentik, hogy az elítélt szíve 8 óra 45 perckor meg32 szűnt dobogni .