Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

PROVOKÁTOROK - BENCSIK ZSUZSA Egy koncepciós per előkészítése

közül bárkic perbe lehetett volna fogni. Bejczynek valójában semmivel sem volt több „bűne", mint paptársainak, szerencsétlenségére azonban az eredeti koncepció hálóján fennakadva, Magyar Közösségtagságával tökéletesen beleillett az új verzióba is. Lipcsey és Bejczy tehát azért kerültek a vádlottak padjára, mert a hat vádlott közül 1945 előtt ők ketten valóban beléptek az inkriminált szervezetbe, bár érdemi tevékenységet nem fejtettek ki, nem is ismerték egymást. Mégis furcsán nézett volna ki, a „Magyar Közösség kémperét" úgy tárgyalni, hogy a vádlottak között még csak nem is szerepel MK-tag. A népügyészségi kihallgatásokon szinte mindenki módosította a katpol.-on tett vallomását, arra hivatkozva, hogy lelki kényszer alatt álltak. Visszavonták, hogy Pünkösti felfedte volna nekik jövetele célját, és bármiféle hírszerzői feladatot elvállaltak volna. Képes Harjay jegyzőkönyvéből kiderül, azért vallotta magát bűnösnek feljelentés elmulasztásának vétségében, mert a kihallgatója szerint „amennyiben ezen kijelentést nem teszem magamévá, úgy nem adnak át a népügyészségnek, hanem átkísérnek az oroszokhoz". Korábban csak feltételeztük, hogy Pünköstit a katpol. szervezte és küldte haza. Az viszont tény, hogy a katpol.-on megegyezés született: amennyiben Pünkösti vallomásában mindenben követi kihallgatóinak elvárásait, akkor cserébe háborús bűneit eltusolják. Pünkösti Lászlót az ügyészségen 1947. február 17-én hallgatták ki. Kezdetben 22. BFL. Nb. 1322/47.75. minden a korábbi alkunak megfelelően alakult, Szöllőssy Lóránd népügyész azonban váratlan fordulattal háborús bűntetteiről kezdett érdeklődni. Szó se róla, a Katonapolitikai Osztályon első rövid kihallgatásakor szintén ez képezte a vizsgálat tárgyát, de még ugyanaznap (1947. január 22.) új, kimerítő, 33 oldalas jegyzőkönyvet vettek föl, amelyben ezekről a kérdésekről már nem is esett szó. Az ügyész által firtatott háborús bűneit hallva döbbent rá arra, hogy az egyezséget, amelyet korábban kötött, a másik fél nem tartja be, s háborús bűnösként fogják felelősségre vonni. Kétségbeesetten kereste a kapcsolatot korábbi megbízóihoz, s kérte, vezessék Pálffy elé. Nyilván véletlen, hogy ezt a tényt még a jegyzőkönyvben is rögzítették: „Egyben előadom még, hogy kérem Pálffy György vezérőrnagy úrhoz, a kat. pol. osztály vezetőjéhez való átkísérésemet, kihallgatás céljából, mert a nevezettel a magyar állam érdekeit érintő ténykörülményeket kívánok közölni, amelyekre csak az utolsó napokban jöttem rá és bár kétszer is kértem a vezérőrnagy úr elé való vezettetésemet, azt mindenkor megtagadták azzal, hogy a vezérőrnagy úr nincs ott. Eljáró népügyésszel ezen ténykörülményeket azért nem közölhetem, mert a kat. pol. osztályon azt a parancsot kaptam, hogy bizonyos, az állam biztonságát érintő körülményekkel kapcsolatban ne nyilatkozzam." A jegyzőkönyv semmiféle támpontot nem nyújt arra, hogy milyen bizalmas értesülést szeretett volna Pünkösti a hozzá képest elérhetetlen magasságban levő tábor-