Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

PROVOKÁTOROK - BENCSIK ZSUZSA Egy koncepciós per előkészítése

felsejlett egy módosított, új koncepció. A Népszava 1947. február 13-i száma szerint Pünköstiéket a „népek háború utáni békéjének megzavarása iránti kísérlettel" vádolták. Pünkösti, a sajtótudósítás szerint, az ausztriai angol megszállási övezetben tartózkodó „reakciós körök" megbízásából érkezett Magyarországra. Itt „hírszerzőhálózatot épített ki... és szoros kapcsolatot tartott a földalatti fővezérséggel". A másnapi Szabad Nép tovább szőtte a történetet, részben olyan állításokkal, amelyek valóban elhangzottak a vizsgálat során, de egyben nevén nevezte az előző nap még sejtelmesen hangzó „reakciós köröket", s már „az összeesküvők nyugatos 19 vezetőségéről" cikkezett. A Budapesti Népügyészségen a kihallgatottak száma csökkent. Kulay tehát már nem szerepelt a terheltek között, SzentMiklósy és Héder ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyve pedig nincs idecsatolva. Őket a főperben kellett felvonultatni. Nem egyszerűen azért, mert kisgazda politikusok, magasrangú katonatisztek belekeverése, beleszövése után az „angol kém" személye és pere másodlagossá vált, hanem mert Szent-Miklósy már megtörve nemcsak vádlottá, de egyszemélyben ko20 ronatanúvá is vált. A megmaradt vádlotttársaknak az ügyészségen nyílt lehetőségük arra, hogy megismerjék Pünkösti korábbi, rájuk nézve terhelő vallomását, vagyis végső soron az ellenük felhozható vádakat. Lipcsey László, a Budapesti Népügyészség érkeztető pecsétje szerint, 19. Szabad Nép. 1947. február 14. 20. BFL. Donath György és tsai népbírósági pere. BFL Nb. 650/1947. 1947. április 9-ével datált beadványában kérte azonnali szabadlábra helyezését. E ténynél a gyakorló jogász érvelésének két pontja érdemel történelmi távlatból nagyobb figyelmet. Egyrészt tagadta, hogy a fennálló jogszabályok szerint bűncselekménynek minősíthető a megszálló, nevezetesen a szovjet csapatok elleni kémkedés. Másrészt kétségbe vonta, hogy 1943ban megszüntetett magyar közösségi tagsága miatt - vagy ahogy ő fogalmazott „1943 májusban elmaradtam a Közösségtől'" - alkalmazható lenne rá az 1946. évi VII. te, amely a köztársaság védelméről rendelkezett. Lipcsey érvei jogilag teljesen pontosak voltak, de ez sorsán mit sem változtatott, sőt helyzetét csak súlyosbította. Természetesen szabadlábra sem helyezték. Az említett pecsét tanúsága szerint Lipcsey beadványa másfél héttel a vádirat elkészülte után jutott el az ügyészségre. A gyakorlatban - Lipcsey érveinek megfelelően, s itt közvetlen információkkal rendelkezett, mivel ilyen perekben szerepelt védőként - a szovjet hadsereggel szembeni valós vagy kreált kémkedési ügyeket orosz katonai bíróságok tárgyalták, éppen azért, mert a magyar jog szerint e cselekmény nem minősült bűntettnek. Pünkösti és társainak perc tehát ilyen szempontból is egyedülállónak számított a ko ra be 1 i j o ggy a kor 1 a t ba n. A Pünkösti-per lényege az volt, hogy egy valódi háborús bűnös kreált kémügyét összekapcsolták a Magyar Közösséggel. A Pünkösti által vég nélkül sorolt egyházfik 21. BFLNb. 1322/1947.370-373.